Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 4. szám - Az osztatlan közös legelőkről szóló törvény

AZ OSZTATLAN KÖZÖS LEGELŐKRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY. 289 legelő tulajdonát az alakuló társulatra kell telekkönyvezni minden olyan esetben, midőn az egyéni illetőségek a telekkönyvben még kitüntetve nincsenek; de egyúttal telekkönyvileg is biztositja a társulat tagjainak a közös legelő használatát a nélkül azonban, hogy az egyéni használati illetőségeknek a telekkönyvben való nyilvántartását megengedné. Az egyéni illetőségeknek a telekkönyvben való nyilvántartása ugyanis nem vált be a gyakorlatban, az élettel lépést haladni vajmi kevés helyen tudott, sőt nem egy helyen egészen meg is akadt ugy, hogy a közös legelőknek tényleges haszonélvezői igen gyakran egészen mások a gyakorlatban is és az anyagi igazság szerint is, mint azok, a kik a telekkönyvi alaki jog szerint volnának. Épen azért, mivel az egyéni illetőségeknek a telekkönyvben való nyilvántartása nem vált be és miután a társulatnak az az alakulata, mely szerint a közös legelő tulajdona a társulatra telekkönyvezendő, életképesebb, a törvényhozás megtiltotta, hogy ezután az egyéni illetőségeket a telekkönyvben kitüntessék. Az egyéni illetőségeknek nyilvántartására a névjegyzék fog szolgálni, a mely névjegyzék vezetésének szabályozását a törvény miniszteri rendeletre tartotta fenn (42. §.). Ámde, mint fentebb emiitettem, nagyon sok olyan közösségünk van, a melyeknél az egyéni illetőségek már telekkönyvezve vannak. Ezeket a közösségeket tehát nem lehetett olyan alakulásra szorítani, a melynél a közös legelő tulajdona a társulatra szálljon át. Nem pedig azért, mert ekkor a telekkönyvezett egyéni illetőségeket a telekkönyvből törölni kellett volna, a mi magánjogokat is sérthetne; a törvényi rendezésnek pedig egyik főelve az volt, hogy magánjogokat ne sértsen. Ennélfogva ezeknél a közösségeknél meg kellett a törvénynek (21. §.) engedni azt, hogy a tulajdon maradjon a már telekkönyvezett társtulajdonosok nevére telekkönyvezve. Meg kelleti engedni annak daczára, hogy a közösségnek ilyen alakulata nem olyan életképes, mint az előbb ismertetett alakulat. Nem olyan életképes azért, mert habár a társulat, mint jogi