Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 4. szám - A büntetőtörvénykönyv reviziója

2t>4 DF DEGRÉ MIKLÓS Bár ezek szerint teljes mértékben méltánylom, mindazonáltal nem osztom azt az aggodalmat, hogy a halálbüntetés eltörlése nyomán szaporodni fognak a főbenjáró bűnesetek. Azt konczedálom, hogy a halálbüntetéstől való félelem egyeseket talán visszatarthat bűncselekmények elkövetésétől. Viszont azonban nem tudom, hogy a halálbüntetések végrehajtása nem hat-e oly durvitólag az erkölcsökre, miszerint közvetve kedvezőtlenül hat a kriminalitásra. Hiszen látjuk, hogy a halálraítélteket a legnagyobb érdeklődés veszi körül, minden lépésüket megfigyelik, s a lapok hasábokra terjedő tudósításokat közölnek a siralomházban tanusitott magatartásukról és tett nyilatkozataikról. Nem a társadalom ítélete, de a társadalom részvéte kiséri őket. Sőt az is megesik, hogy valósággal hősök gyanánt ünnepeltetnek. A ki ezt látja, borzalommal kell hogy elforduljon ettől a büntetési nemtől, a mely a társadalomban ezeket a visszás érzéseket váltja ki. A mennyiben azonban - a mi közel fekvő — a törvényhozás a halálbüntetés eltörlésének időpontját elérkezettnek nem látná, lehetne a kérdést ugy szabályozni, hogy az csak kivételesen vétessék alkalmazásba. Törvényes alapot kell szerezni a Curia régi judikaturájában megnyilatkozott annak a felfogásnak, hogy ez a büntetésnem csak a legkivételesebb, a legsúlyosabb esetekben vétessék alkalmazásba. Ma - - a mint fentebb emiitettem — megfelelő esetekben szabály a halálbüntetés alkalmazása, melytől csak kivételes esetekben lehet eltérni, akkor, ha t. i. az enyhitő körülmények tulnyomóak. E helyett azt lehetne kimondani, hogy e büntetési nem alkalmazásának csak nyomatékos sulyosbitó körülmények fennforgása esetében van helye. Valószínű, hogy ennek kimondása oda terelné a bírói gyakorlatot, a hol a BP. életbeléptetése előtt volt, a mi majdnem egyértelmű volna a büntetési nem teljes eltörlésével. A halálbüntetéstől eltekintve, a büntetési rendszer kere-