Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - Az egyoldalú ügylet. 2. [r.]

TÖRVÉN YELÖK ÉSZITÉS. akarok végigkísérni összes töBbi tan- és kézikönyveinken, hol annak kétségtelen nyomaival találkozunk. 4. Nem szabad hinnünk, hogy az elmélet idevágó gyengesége a Tervezeten nyom nélkül maradt. A hol a jogi élet elismert vezérei oly csekély számúak, mint nálunk, minek több és pedig igen sok nem objektív oka van, ott az elméletet, a gyakorlatot és a kodifikácziót más helyiségekben ugyan, de mindig ugyanazok az emberek létesitik. Ennek meglehetnek a maga rejtett jó oldalai is. Egyik kevésbé jó következménye azonban, hogy ha valamilyen hiba fejét egyszer felüti, az legalább ott található a jogélet valamennyi ágában. Ennek tulajdonítom, hogy a Tervezet, melyet az elmélet az egyoldalú ügyletek tekintetében a legtöbb idevágó kérdés mélységes elhallgatása által sehogyan, egyébként peaig tévesen világosított fel, erről az anyagról a saját álláspontjához következetlen, felületes és hibás szabályokat ad. Következetlen, mert vessük csak össze a Tervezet 915., 951., 979-, 994szakaszainak tanalmát és azon megoldhatlan kérdés elé jutunk, mely okból kü'önbözik az egyoldalú nyilatkozat a szerződésektől általánosságban és ott, a hol kötelemfakasztó erejéről rendelkezik a törvény és miért és hogyan tűnhetik el a különbség egy csapással, mihelyt az egyoldalú ügylet tényállásának felépítéséről, vagyis az általános ügyleti elvek részletes alkalmazásáról és keresztülviteléről van szó ? Pedig a Tervezet mégis az egyoldalú ügylet alakjára, az azokhoz fűzött feltételekre és időhatározásokra, az egyoldalú akaratnyilvánítás értelmezésére és annak tényállá-hibáira vagy megfelelő módon, vagy pedig minden korlátozó megjegyzés nélkül a szerződések szabályait terjeszti ki '. E szabályozás, ugy tartom, felületes. Abból tudni Ilik, hogy a Tervezet a kötelmi jog első czimének egyes fejezeteit az egyoldalú ügyletekre «megfelelően» kiterjeszti, másoknál* az utóbbiakról külön rendelkező, a szerződésektől eltérő tételeket ad, ismét másoknál az egyoldalú ügyletekről merőben hallgat, nézetem szerint nem következhetik más, mint hogy a Tervezet az egyoldalú ügyletekre vonatkozólag háromféle szabályokat ismer és pedig a szerződésekből kiterjesztetteket, a szerződésiektől eltérő külön és kiemelt kivételeket, melyeket egyszerűség okából különös kivételeknek nevezek és a szerződésiektől ugyancsak eltérő általános kivételeket, melyekről a Tervezet hallgat, de a melyeket s\eijődési tételekkel szintén nem egyenlősít. Noha az utóbbiakról a Tervezet kifejezetten nem h szól, a másik két csoport felállítása az ezekből vonandó argumentum a kontrariót és ezáltal a harmadik szabálycsoport felvételét elkerü'hetetlenné teszi. Melyek már most ezek az általános kivételek? Ha a Tervezetnek hihetünk, azokat az egyoldalú ügy lei ek megkötése, tárgya, semmissége, megtámadhatósága és a szerződést megerősítő mellékkikötések táján kell * Például az első fejezetben (926., 927., 928. §§.) vagy a nyolezadikban (102;. §.).