Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - Az egyoldalú ügylet. 2. [r.]

TÖRVÉN YELŐKÉSZ1TÉS. összes anyagi ellenjogok gyakorlása, a lemondás, a jóváhagyás, a megbízás — vagy a meghatalmazás — visszavonása, a munkátvállaló kilépése, és elbocsátása, a perbeli elismerés és annyi más nem-e létesít kötelmet,, avagy, mi szerintem az ügylet nézőpontjából nagyon mindegy, legalább isigen fontos kötelmi hatásokat ? Erre tán az a válasz, hogy az uralkodó tétel csak uj kötelmek létesítéséről szól. Azonban miért csak erről és ismét hol találom meg ezt a megkülönböztetést is, mi annak oka, terjedelme, meg tartalma? Az elméletben kerestem és nem akadtam nyomára. A Tervezet pedig egyenesen ellenkező irányba igazit. Ennek bizonyítására sok mindenféle rendelkezést hozhatnék fel.1 Ezek felsorolása helyett hadd utaljak egyre-kettőre, melyből mégis kétségtelen, hogy a Tervezet az egyoldalú ügyleteknek sokkal nagyobb területét veszi szemügy alá, mint a dijkitüzés és az értékpapírok kibocsátása. El!enkező esetben vajmi nehezen volna érthető, mely okból kívánjaa Tervezet 1016. szakasza a meghatalmazás okirati igazolását a megintésnél, a felmondásnál és egyéb egyoldalit nyilatkozatnál. Ha pedig ez utóbbi színtelen kifejezésen akadnánk fenn és belőle tán azt olvas-uk ki, hogy Tervezetünk az egyoldalú ügyleteket az egyoldalú nyilatkozatoktól megkülönbözteti, erre kettőt kell válaszolnom. Egy az, hogy a Tervezet sehol sem szól egyoldalú ügyletről. A díjkitűzésről,2 az értékpapírokról3 rendelkező szabályok is az «ügylet» műkifejezését félve kerülik. Azután : ott van a Tervezet 994. £-a, mely világosan és öntudatosan a szerződési nyilalkozcilokról szóló értelmezési szabályokat egyéb nyilatkozatokra és tehát az egyoldaluakra is rendeli alkalmazni, ott többek helyeit, teszem a 951. szakasz, mely a szerződések alakjáról szólókat «megfelelően*) terjeszti ki ugyancsak az egyoldalú nyilatkozatokra. Mind e tételekben és könnyen ta'álható sok másban is a Tervezet egyoldalú ügyletet és egyolda'u nyilatkozatot egygyé vesz. Teszi pedig ezt tekintet nélkül arra, hogy a szóban forgó egyoldalii ügylet uj kötelrret létesit-e, avagy meglévőt változtat. Szóval a Tervezet és azzal egyetértőleg mai gyakorlatunk is, melynek szellemétől az imént megbeszélthez hasonló hajszálfínomságu megkülönböztetések amúgy is merőben távol esnek, a Kohler-féle függő cselekményeknek, mint az ügyletekből kivált tényálláscsoportnak elfogadásától idegenkedik. Ezek alapján magára aTervezetre és ma fennálló jogunkra sem tartom helyes diagnózisnak az egyoldalú ügy'eteknek azt a felette szűkkeblű elismerését, melyet Kolosváry müvéből ismertettem és melyet csak idő és helykímélés okából nem 1 így pl. azt is, hogy a felmondásról, elállásról, megtámadásról a Tervezet külön ügyleti fejezeteket tartalmaz. 2 1651 -1658. §§. 3 1761. §•