Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - Az egyoldalú ügylet. 2. [r.]

2)° TÖRVÉN YELŐ KÉSZÍTÉS. A feleletet már fentebb anticipáltam, itt csak röviden kell megindokolnom. Elméletünk teljesen német és osztrák hatás alatt áll. Kézikönyveink, főleg Krainz 1 nyomán valamennyien kijelent k, hogy egyoldalú ügylet a törvényben meghatározott esetektől eltekintve magánjogunk szerint kötelmet nem létesíthet. E meghatározott eseteket pedig teszem Kolosváry Bálint,2 ki aránylag legrészletesebben foglalkozik kérdésünkkel, a dijkitüzéssel és az értékpapírok fizeté i ígéretének irásbafoglaiásával kimerítve látja.3 Szórói-szóra idézi Kolosváry4 Zlinszky-Reinernek azt a tételét, mely a kétoldalú akaratkijelentés szükségességét változhatatlan dogmaként állítja fel. Sehol említését sem találtam annak, hogy ez igy nincs jól ! Mindenütt a két akarat titokzatos találkozása és csak ez adja meg azt az alaphangot, a melyre a magánjogi forgalom megszólal. És ezt azok hangoztatják, kik az egyéni magánjognak legkonzervativebb szószólei ! Hogyan, az egyén a magánjogban mindenütt és mindenről szabadon intézkedhetik, csak épen ott és brról nem, mi reá nézve a legfontosabb, mi a magánjogi forgalomnak is tulajdonképi terüleie : magáról, a saját erkölcsi és vagyoni értékű jogi javairól ? És ezt azok találják természetesnek és helyeslik, kik az állam minden beavatkozását az egyén jogkörébe egyébként állandóan visszautasítják? Ebbe belenyugodni nem tudok és nem fogok akkor sem, ha polgári törvénykönyvünk elmulasztja majd fiatal jogi műveltségünk egyedüli jó' oldalának kiaknázását, hogy tudniillik az eddigelé történeti hagyományokkal nem engageált fejlődésnek irányt nyisson, vagy legalább is szabad utat engedjen. Ezért ismételten itt is sürgetem, a minthogy már ezelőtt is tettem, az egyoldalú üg\ létnek a polgári törvénykönyvben való teljes elismerését, avagy teljes hallgatást róla. A Tervedet 915. s\akas\a rendelkezéseinek meg kell vádo\niok vagy el kell tünniök! Azonban, ha megmaradnak is, vajon helyes-e azok tartalmát oly szük körre érteni, mint a jelenlegi elmélet? Kolosváry tudtommal sehol sem fogadja el Kohlernek a függő jogi cselekményekről szóló tanait. Jól teszi. Ha azonban így, akkor a felmondás, a megintés, a fizetés, a beszámítás, az elállás, általában <-z 1 Systhem II. k. 94. es köv. 1. 2 Magyar Magánjog II. k. 40. és köv. 1. * Teljesen ugy mint Crome i. h. a német polgári törvénykönyvre nézve. + I. h. Zsögöd (Fejezetek II. k. 1102. I.) : abból, hogy az egyoldalú ügylet különös kötelemfakasztó tény, ugy látszik, azt következteti, hogy annak általánosabb kötelmi (causan oszló) szabályai ma nincsenek. Ha Zsögöd nézetét jól értettem, ugy az az aggályom van ellene, hogy a különös elismerés nem akadálya annak, hogy az elismertekhez sajátos, de valamennyiüket jellemző általános, kötelmi törvényszerűségek fűződjenek. Végre a tilos cselekmény is különös köteleml'akasztó tény, mégis Zsögöd is elismeri annak általános tételeit. Azután vannak nem kötelmi általánosságok is.