Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - Az egyoldalú ügylet. 2. [r.]

2)° TÖRVÉN YELŐ KÉSZÍTÉS. A feleletet már fentebb anticipáltam, itt csak röviden kell megindo­kolnom. Elméletünk teljesen német és osztrák hatás alatt áll. Kézikönyveink, főleg Krainz 1 nyomán valamennyien kijelent k, hogy egyoldalú ügylet a törvényben meghatározott esetektől eltekintve magánjogunk szerint kötel­met nem létesíthet. E meghatározott eseteket pedig teszem Kolosváry Bálint,2 ki aránylag legrészletesebben foglalkozik kérdésünkkel, a dij­kitüzéssel és az értékpapírok fizeté i ígéretének irásbafoglaiásával kimerítve látja.3 Szórói-szóra idézi Kolosváry4 Zlinszky-Reinernek azt a tételét, mely a kétoldalú akaratkijelentés szükségességét változhatatlan dogmaként állítja fel. Sehol említését sem találtam annak, hogy ez igy nincs jól ! Minde­nütt a két akarat titokzatos találkozása és csak ez adja meg azt az alap­hangot, a melyre a magánjogi forgalom megszólal. És ezt azok hangoz­tatják, kik az egyéni magánjognak legkonzervativebb szószólei ! Hogyan, az egyén a magánjogban mindenütt és mindenről szaba­don intézkedhetik, csak épen ott és brról nem, mi reá nézve a legfonto­sabb, mi a magánjogi forgalomnak is tulajdonképi terüleie : magáról, a saját erkölcsi és vagyoni értékű jogi javairól ? És ezt azok találják termé­szetesnek és helyeslik, kik az állam minden beavatkozását az egyén jog­körébe egyébként állandóan visszautasítják? Ebbe belenyugodni nem tudok és nem fogok akkor sem, ha polgári törvénykönyvünk elmulasztja majd fiatal jogi műveltségünk egyedüli jó' oldalának kiaknázását, hogy tudniillik az eddigelé történeti hagyományok­kal nem engageált fejlődésnek irányt nyisson, vagy legalább is szabad utat engedjen. Ezért ismételten itt is sürgetem, a minthogy már ezelőtt is tettem, az egyoldalú üg\ létnek a polgári törvénykönyvben való teljes elismerését, avagy teljes hallgatást róla. A Tervedet 915. s\akas\a rendelkezé­seinek meg kell vádo\niok vagy el kell tünniök! Azonban, ha megmaradnak is, vajon helyes-e azok tartalmát oly szük körre érteni, mint a jelenlegi elmélet? Kolosváry tudtommal sehol sem fogadja el Kohlernek a függő jogi cselekményekről szóló tanait. Jól teszi. Ha azonban így, akkor a felmondás, a megintés, a fizetés, a beszámítás, az elállás, általában <-z 1 Systhem II. k. 94. es köv. 1. 2 Magyar Magánjog II. k. 40. és köv. 1. * Teljesen ugy mint Crome i. h. a német polgári törvénykönyvre nézve. + I. h. Zsögöd (Fejezetek II. k. 1102. I.) : abból, hogy az egyoldalú ügylet külö­nös kötelemfakasztó tény, ugy látszik, azt következteti, hogy annak általánosabb kötelmi (causan oszló) szabályai ma nincsenek. Ha Zsögöd nézetét jól értettem, ugy az az aggályom van ellene, hogy a különös elismerés nem akadálya annak, hogy az elismer­tekhez sajátos, de valamennyiüket jellemző általános, kötelmi törvényszerűségek fűződ­jenek. Végre a tilos cselekmény is különös köteleml'akasztó tény, mégis Zsögöd is elismeri annak általános tételeit. Azután vannak nem kötelmi általánosságok is.

Next

/
Thumbnails
Contents