Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - Az egyoldalú ügylet. 2. [r.]

TÖRVÉNY ELŐ KÉSZÍTÉS. melyek a mai törvényeknek megfelelő értelmezésével, joggyakorlat utján -esetleg nem érvényesíthetők, törvényhozásiiag léptessük é'etbe. Kutatva már most a formát, a melyben ez lehetséges, az 1901. és 1909. évi előadó tervezetek alkalmas kiindulópontul kínálkoznak. Létesíteni kellene a regionális védjegyek intézményét ugy, mint azt az 1909. évi előadói tervezet kontemplálja. Az egyéb testületek, egyesületek védjegyeinél hangsúlyozni kellene a termelési, előállitási szempontot akként, hogy azok a testületek, egyesületek, melyek a termelésnek, előállításnak valamely a köz szempontjából jelentőséggel biró relevancziáját ápolják, ily védjegyeket szerezhetnek. Ily szövegezés mellett a nemzetiségi velleitások eo ipso kiküszöböltetnének, mert a nemzetiségi származás a köz, az egész politikai nemzetet felölelő érdek szempontjából jelentőséggel nem bir. Az egész nemzetet, a nemzetnek minden egyes tagját érdeklő relevanczia csak az, hogy jó-e az illető áru, tényleg bizonyos vidékről való-e ? Dr. Kelemen Nándor. Az egyoldalú ügylet. (Második közlemény *) Hadd legyen ugyanis az egyoldalú ügylet az életben is az a kivétel, a minek a német törvény 305. és a magyar Tervezet 915. §-a feltünteti "vajon nem lenne-e szükség mégis a szabályt: a s\er^ödést a kivétellel állandóéin és tünetesen szembeállítani 1 És nem lenne ez különösen indokolt a magyar polgári törvénykönyv tervezetében, melyben az általános rész hiánya folytán a kötelemfakasztó tények kérdéseit felette könnyen fogják összegobozni a jogfakasztó tényekével r Hogy vagyunk továbbá azokban a joganyagokban, a hol a szabály: a szerződés maga is kivétellé vált > A személy-, a család- és az örökjogban a szerződések is nevesített jogi tények. Vajon ezekben az egyoldalú ügyletek épugy nevesítették-e, mint a kétoldalúak? Ha igen, hol van ez kimutatva és részletezve, ha nem, miben állanak az eltérések? Röviden : a\ egyoldalú ügyletek általános szabályait akkor is meg kellene Llnünk, ha azok valóban csak a szerződések alóli kivételek. Az egyoldalú ügylelek, akár azok gyakorlati jelentőségét, akár elméleti tisztázottságukat nézzük is, számtalan kérdőjel elé állítanak. Ezekhez a kérdéseket meg kell fogalmaznunk és lehetőleg a feleleteket is meglelnünk. 3. De vajon csak a németeknél, meg az osztrákoknál avagy nálunk az országbírói értekezlet területén is van-e erre szükség ? * Előző közleményt I. Jogállam XII. évf. 168. 1. ** Ho<yy ez utóbbi legalább is gyakorlatilag nem áll, erre nézve v. ö. az 1651—2041. §§., melyekben 70 egyoldalú ügyletet találtam.