Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - A kollektív védjegyek és a washingtoni iparjogvédelmi konferencia

TÖRVÉN YELŐK ÉSZ ITÉS védjegyet a mai törvényes rendelkezések, mellett azokban az országokban is szerezhet, melyek a kollektív védjegyek intézményét nem ismerik. De az ilyen védjegy nem lesz kollektív védjegy, hanem egyszerű védjegy, mely nem egy természetes, hanem egy jogi személy részére van belajstromozva. Az egyes közületek fajai szerint, melyek részére a védjegyek szolgálnak, megkülönböztethetők : i. az országos, 2. kerületi, járási, vidéki (regionális), 5. községi, városi és 4. egyesületi (szövetkezet, társaság stb.) kollektív védjegyek. Maga az intézmény nem uj, sőt az ipari, kereskedelmi életben egyike a legrégiebbeknek, melynek gyökerei egészen az ókorba nyúlnak vissza. így Kohler1 említi, hogy a római szemorvosok és szemkenőcskészitök, kik közös czég alatt folytatták mesterségüket, bizonyos jegyeket használtak, melyeket a szárított collyriumokba préseltek. Ezeket a jegyeket az edényekre is alkalmazták, sőt a kereskedők is, kik ily edényekkel kereskedtek, használták azokat. Emliti továbbá Kohler, hogy a fazekas és téglaiparban szokásos volt az árukon nemcsak a gyár nevét, hanem egyúttal annak a földrajzi helynek nevét is feltüntetni, a melyről való az anyag volt. A középkorban, mikor az ipar czéhekben volt szervezve, a czéhek tagjai kötelesek voltak összes készítményeiken a czéh jelvényeit alkalmazni. Struvius 2 említést tesz a többi között individuális és kollektív védjegyekről (de signis collegiorum opificialium universaübus), milyenek gyanánt felsorolja a vaskereskedők, a szövőiparosok, a bognárok, a festők stb. védjegyeit, a melyek az individuális védjegyektől különböztek, de utóbbiakkal kapcsolatban használtattak (signum collegii signo privaii distinctum est, sed conjungitur). De a helyi vagy regionális védjegyek sem voltak ismeretlenek a középkorban. Ha valamely községnek vagy városnak iparosai, rendszerint müiparosai, iparágukban különös tökélyt értek el, igen gyakran engedélyt nyertek arra, hogy a város, a község jelvényét áruikon alkalmazzák. Kohler számos ily regionális védjegyet ismertet.3 Czéhek védjegyeivel, mint kollektív védjegyekkel, hazánkban is igen korán találkozunk. A kézműipar nálunk idegen eredetű és jellegű volt és a külföldről összes intézményeit hozta magával. A nemzetközi iparjogvédelmi Unió létesítésére irányuló mozgalom 1 Markenrecht. 2 Systema jurisprudentiaj opificiariae. 3 így emliti, hogy V. Károly 1^44-ben Amberg és Neumarkt késesei részére privilégiummal biztosítja bizonyos jelnek a használatát ; hogy Mainz 1688-han aranyművesei részére közös jegyet állapított meg: egy kis kereket és alatta a ij-as számot' mely közös jegyen felül a mester köteles volt még saját jelzését is feltüntetni, stb. stb. A Journal of the British Archeological Associatíon Vol. L. kötete egy, Payerne apátság lakosai részére engedélyezett regionális védjegyet ismertet.