Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - Külföldi jogélet

KÜLFÖLDI JOGÉLET. Staudingerrel, Staubbal és Windscheiddel, a kik szerint a vétel ezen kikötés mellett is feltétlen és az átadással a veszélynek már azért is át kell szállnia a vevőre, mert a tényleges birtoknál fogva az áru megőrzésére inkább hivatott Seuff. 611. kötet 34. sz. . A gyógyítási költségekért való felelősség mérve. A testi sérülés okozásából kifolyó kártérítési kötelezettség mérvét a gyógyítási költségek tekintetében a hamburgi főtörvényszék következőleg határozta meg : A kártérítési kötelezettség határait a forgalmi tisztesség szabályai határozzák meg, a kivanatos gondosság figyelembevételével. A megsérültnek nincs joga azért, mert felelős személy fedezi kárát, túlságosan magas költségeket okozni, viszont arra sincs kötelezve, hogy más kártérítési kötelezettségére való tekintettel takarékoskodjék. Sőt kötelessége gondoskodni a tökéletes gyógyíttatásról, nehogy a kár visszamaradása épen a feleiős személynek essék hátrányára. Motorkocsi összeü'közésből eredő külső sérüléseken kívül támadt idegbaj teljes gyógyítási költségei is megítéltettek (Seuff. 68. köt. 38. sz.). Kit terhel a bizonyítás, vajon a végrendelet szétszakítása visszavonás c\éljából történt-e ) A Reichsgericht szerint az alperes — a törvényes örökös — köteles bebizonyítani, hogy az alakszerüleg helyesen kiállított végrendelet jogi hatályát a végrendelkező ténye által elvesztette. Igaz, hogy a Bgb. 2255. §. vélelmet állított fel arra, hogy a végrendelet megsemmisítése a visszavonás czéljából történt, de ez a vélelem nem vonatkozik arra, hogy a végrendelkezési okirat tényleg a végrendelkező által lett-e megsemmisítve. Ezt a tényt az általános bizonyítási szabályok szerint kell igazolni, szóval annak ke'l bizonyítania, a ki a megsemmisítés tényéből jogokat származtat a maga részére, szóval a törvényes örökösnek (Hartz ca. Decker ügy 1912 máj. 9.), A\ ügyvéd jelel-e a hibás jogi tanácséit, ha a fél a\t követte / A bíróság kimondta azt a jogi elvet, hogy az ügyvéd által a félnek ellenérték fejében adott tanács a felek közt létrejött munka-szerződés alapján adatik meg, tehát az ügyvéd gondatlanságáért felelős. Még akkor is, ha az ügyvéd azzal a hozzáadással adta a tanácsot, hogy az «nézetét» képezi, a fél joggal feltételezhette, hogy ez a nézet alapos meggondolás után alakult ki. A konkrét esetben azért nem marasztalta az ügyvédet, mert a felperes maga vallotta, hogy a jogi tanács őt nem nyugtatta meg és eljárási módjában nem befolyásolta és ha mégis az ügyvéd tanácsának megfelelően járt el, azt egészen más okból tette (Hamburgi Olg. 1912 jun. 5.). .4 ühéorie du renvoh a francija semmitös\ék elölt. A nemzetközi magánjog egyik érdekes kérdése körül forog a avisszaküldés elmélete*, a melyben a semmitőszék a Humann ca. Soulié esetben a franczia jog alkalmazását mondta ki. A Francziaországban lakó idegen állampolgárok ingó hagyatékban való öröklése is a saját állampolgárságuk joga szerint ítélendő meg. A franczia jog a nemzetiség elvét követi, hasonlóan a magyar