Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - Külföldi jogélet

KÜLFÖLDI JOGÉLET. joghoz, ép ezért bir a kérdés a magyar jog szempontjából is bizonyom érdekkel. Vannak egyes jogrendszerek, a melyek a külföldön lakó állampolgárok ingó öröklését a lakóhely joga szerint kívánják megítéltetni pl.. Anglia, Amerika) a mobilia ossibus inhaerent elve alapján, tehát saját idegenben elhalt polgáraik örökjogi védelmét mintegy rábízzák arra a jogra,. «vísszaküldik») ahhoz a jogrendszerhez, a melynek területén az illető meghalt. Kérdés, hogy a lakóhely szerint illetékes állam ezt a vissszaküldést elfogadja-e és immár a saját jogát alkalmazza. A franczia gyakorlat hosszú ingadozás után igenlöleg döntötte el ezt a kérdést, miután hosszú ideig megelőzőleg az a felfogás volt irányadó, hogy az állam a naczionalitás elvének elismerése által a saját jogának alkalmazásáról lemondott. Az érvényrejutott és kétségtelenül helyesebb álláspont kiemeli, hogy hatásköri összeütközéseket felesleges előidézni akkor, midőn ezt tulajdonképen egyik állam se kívánja és hogy egy államnak mindig meg kell ragadnia az alkalmat, hogy a saját jogát alkalmazhassa, midőn ezt más állam objektív jogszabályainak sérelme nélkül megteheti. Idegen Ítéletek végrehajthatósága Franciaországban. A Schickler testv. ca. Talleyrand-Périgord esetben a berlini törvényszék ítélete végrehajthatónak mondatott ki, holott mindkét fél német állampolgár volt, tekintettel arra, hogy alperesnek Párisban volt lakása és nem igazolta, hogy külföldön is van lakhelye. A Jebawy ca. Singer esetben a brünni törvényszék Ítéletére megadatott az exequatur. Alperes ugyan franczia volt, de alávetette magát a brünni törvényszék hatáskörének és illetékességének. Ez ügyben azonban kimondotta a Cour de Paris az érdemi felülvizsgalat révision de fond' elvét, a mely az ügy sommás újratárgyalását jelenti, de a ténymegállapítások elfogadásával. A franczia birósag ét osztrák bíróság jogi indokolását a perben «helyeselve», megadta az exequaturt. Az érdemi felülvizsgálatot az ujabb joggyakorlat állandóan megkívánja. Franczia döntvények: A\ atya távollétében joo nap után születeti g)rermek törvényességét oldalági rokonok, mint örökösök megtámadhatják. Igíz, hogy a páter est, quem nuptiae demonstrant vélelme fedi a házasság fennállása alatt született gyermek törvényességét mindaddig, mig azt az atya az actio de filiatione regativával meg nem támadta. Igaz, hogy a puszta távollét a házasságot nem szünteti meg. Az is igaz, hogy a gyermek anyakönyvileg igazolta törvényességét. Mégis a bíróság az oldalrokonok keresetének azzal az indokolással, hogy a születési anyakönyvi kivonat nem menti fel a gyermeket annak igazolása alól, hogy fogantatása idejében a szüleinek házassága fennállott-e. Pedig a konkrét esetben az atya már öt év óta a születést megelőzőleg eltűnt. Az ítélet nem döntötte el azt a kérdést, hogy annak hatálya a gyermek személyes állására is kihat, vagy pedig csak a törvénytelenség vagyoni következményeire. A bíróilag megállapított tényleges különélés joo-ik napja alán született