Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - Külföldi jogélet

KÜLFÖLDI JOGÉLET. de a kiadó által megszerzett kiadási jog igen. A szerzői jog a szerző jogutódait halála után $o évig illeti meg. Gyűjteményes és periodikus müvek szerkesztőjének szerzői joga 25 évre terjed. A szerzői jog megsértése szigorú büntetőjogi szankcziókkal óvatik. Külföldön megjelent és szerzői jog védelme alá eső müvek utánnyomása Oroszországban tilos. Levelek kiadása 3 levél írójának és a czimzettnek engedélye nélkül a levél írójának halála után 50 évig tilos és még ezután is a netán élő hitves és a gyermeke-; hozzájárulása kívántatik meg. Idegen müvek fordításban való kiadása nem képezi a szerzői jog megsértését, csak külön szerződés esetén. A fénykép feletti szerzői jog 10 évre terjed. A zenei müvek mechanikus reprodukczióit védi a törvény, de a kinematografot nem. A megrendelt arczkép, vagy szobor sokszorosítása annak joga, a kit ábrázol. Zenei müvek előadásának jogát minden példányon fenn kell tartani. A törvény sok ujitása daczára a modern szerzői jogi törvények mögött messze elmarad'; különösen a nemzetközi viszonylatokban és a védelem körének szűkebb megállapításában. A törvénys^erkes^tés technikája köréből. Egészséges eszmének kell tekintenünk azt, a mit a franczia parlament a hatályban levő törvények könnyebb áttekinthetősége érdekében megvalósított. Elrendelte a parlament, hogy oly törvények hozatalánál, a melyek az előbbi jogállapoton módosítanak, az igazságügyi kormány az uj törvényből, valamint a régi törvényeknek hatályban maradt részeiből egy egységes szöveget készítsen, folyó szakaszokkal ellátva, a mely a parlament jóváhagyása által hiteles szövegként szerepel. Az egyazon joganyagra vonatkozó hatályos törvényekből pedig kódexek alakíttassanak, rendszeres beosztással. A munkaviszonyra vonatkozó törvények összefoglalását egy Code du travailba már meg is kezdték és az I. rész már kész is van és mint olyan idéztetik és van használatban. Hasonló intézkedéseket Angliában is találunk, a hol időrőlidőre u. n. consolidation act-okat alkotnak bizonyos joganyag áttekinthetőbbé tételére, pl. az 1908. évi Company Consolidation Act. H. Joggyakorlat. A német joggyakorlatból: Veszélyviselés a tulajdonjog fenntartása mellett létrejött vételnél. A müncheni főtörvényszék döntése szerint az eladó csak akkor teljesített egészen, ha az eladott dolgot nemcsak a vevő birtokába, hanem tulajdonába is bocsájtja. Ha a tulajdon átruházását az eladó a vételár teljes megfizetéséig felfüggeszti, akkor ez időpont bekövetkezéséig a veszélyt az eladó viseli. Elutasittatott eladó keresetével a vételár iránt, midőn az áru időközben a vevőnél, de annak hibája nélkül tönkrement. Tudvalevő, hogy Németországban a Reichsgericht is ezt az álláspontot foglalja el, legutóbb 1910 jun. 14-iki határozatában Entsch. 74. kötet 126. sz.). Az irodalomban Planck Bgb. 2. §. 45 5.; és Oertmann, valamint Dernburg a szószólói ennek az iránynak szemben Eneccerrussal,