Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám - Külföldi jogélet

KÜLFÖLDI JOGÉLET. XKÜLFÖLDI JOGÉLET. I. Törvényhozás. Állami életbiztosítási monopólium Itáliában. Az 191 1. évben előterjesztett javaslat az 1912. évben lényegtelen változtatásokkal törvényerőre emelkedett (1. Jogállam 1911. évf. 568. 1. . Pedig sokáig kétséges volt a javaslat sorsa. Hatalmas tekintélyek hatalmas érveket emeltek ellene és pártolói csupán a szocziálisták voltak. És méltán. Ok a javaslatot mint első lépést tekintették a tőke kisajátítása felé és Marx elvének diadalrajuttatása felé. A Giolitti minisztériumnak pedig politikai okokból volt szüksége a javaslatot keresztülhajtani. A törvény szövege csak kevésben tér el a javaslatétól. Jelentékenyebb változtatást csak az a kompromisszum jelent, a mely megengedi a biztosító társaságoknak, hogy még tiz évig nyugodtan felszámoljanak, de csak azzal a feltétellel, ha a társaságukban levő biztositások 40%-át azonnal átadják az államnak. Az Olaszországban működő külföldi biztosító társaságok erős mozgalmat indítottak azért, hogy az olasz állam ismerje el a megszüntetendő vállalatokkal szemben a kártérítési kötelezettséget. A mozgalom lő érve, hogy az állam kártérítéssel tartozik, ha valakit azért ér kár, mert az állam intézkedésénél fogva a szerződések erejében vetett bizalmában csalódik. Ámde a törvény a beiöldi vállalatokkal szemben sem ismeri el kártérítési kötelezettségét. És a külföldi vállalatok mozgalmának sorsát — bár a diplomáczia is beavatkozott — ez a körülmény fogja megpecsételni. A viszonosság megóvatott. Egy állam sem köteles anyagi jogában a külföldieket kedvezőbb elbírálásban részesíteni, mint saját polgárait. Retorziós intézkedésekre pedig azért nem kerülhet, mert a retorziót alkalmazó államok ezáltal a viszonosságot lennének kénytelenek megsérteni. Oros% s\er\öi jogi törvény ipu márci. 15. A teljesen elavult régi orosz szerzői jogi törvény helyét a német 1901. évi szerzői jogi törvény alapján készült modern orosz szerzői jogi törvény foglalja el, a melynek főbb intézkedéseit a következőkben csoportosíthatjuk. A szerzői jog kiterjed az irodalmi, zenei, művészeti festészet, grafika, szobrászat, építészet) müvekre, fényképekre és a szerző kizárólagos joga müvét bármely módon előadni, nyilvánosságra hozni és terjeszteni. A 4. §. liberálisan fogalmazza meg a külföldi szerzők védelmét, a mi az eddig nagyon elzárkózott Oroszországban kedvező jelenség. T. i. a külföldi szerző is megkapja a védelmet, ha müve Oroszországban megjelent. Remélhetőleg a «megjelenés* fogalma alá fogja venni a gyakorlat az előadást is. Érdekes, hogy a törvény nem kívánja meg külföldi szerzőknél a viszonosságot sem. A szerzői jog végrehajtás tárgya nem lehet,