Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 3. szám

'78 BAUMGARTEN KAROLY. élet igényeire is tekintettel van, mert ennek szükségét a joggyakorlat, ma már általában érzi. De még nem tanultuk meg elég jól, hogy mikép kell az élet igényeit helyesen figyelembe venni az Ítélkezésben. Jogi képzésünk és a jogi hagyomány inkább a jogi deductiókat ismerteti meg azokkal, a kik hivatva vannak a jogot alkalmazni, mint az életviszonyokat, a melyekre a jogot alkalmazni kell. És ma, noha már általánossá vált a meggyőződés, hogy a jogi formulákat az életigényekhez képest kell tartalommal megtölteni, nem vált még általánossá az a képesség, hogy ezt az elvet a gyakorlatban megfelelően alkalmazzuk. A biró életbölcseségére és éles szemére fokozatosan van szükség akkor, a mikor a törvény hézagain és hiányain akar segiteni, mert különben ötletszerűségnek és jogbizonytalanságnak van kitéve az ítélkezés, a mi pedig nem kisebb bajjal járhat, mint a jogi formulák merevsége. Baumgarten felfogását az igazi életbölcseség jellemezte. Ismerte a jogot és az életet, és megvolt a helyes érzéke és képessége arra, hogy a jogszabályokat hogy kell az élet követelményeivel összhangban alkalmazni. Azokkal az ítéletekkel, a melyeket az ő vezetése alatt. működő felülvizsgálati tanács hozott, Baumgarten Károly maradandó emléket hagyott a magyar birói gyakorlatban, a melynek fejlődésében e tanács határozatainak jelentékeny része volt. Meg nem szűnő hálás emlékezést hagyott ő hátra azokban a birótársaiban is, a kik vele érintkeztek és együtt működtek, és benne a magas színvonalú embert is ismerték és szerették, és nagy tudásán és mindig kész tanitásán okulhattak és a kik őt nemcsak az állásával járó tekintély alapján, hanem belső meggyőződésből és érzésből is szellemi vezetőjüknek tartották. R. Zs. * Ide iktatjuk a budapesti tábla felülvizsgálati tanácsának egy Ítéletét, a mely jó jellemzője annak a felfogásnak, a melyet Baumgarten Károly az ítélkezésben követendőnek tartott és