Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Perjogi alapelvek a közigazgatási bíráskodásban

2 Dí WLASSICS GYULA gása van helyén. Reámutattam emiitett értekezésemben a közigazgatási eljáráshoz tartozó ügyek nagy területére, melyen anyagi jogerőről beszélni sem lehet, de reámutattam arra is, hogy a közigazgatási bírósági Ítéletek is bizonyos esetekben anyagi jogerőre nem emelkednek. Most arról elmélkedem, hogy a közigazgatási peres eljárásban miként bánjunk el a tárgyalási elvvel, a mit a németek Gönner óta a polgári perjogi tudományban «Verhandlungsmaxime» néven ismernek. Az előbb emiitett általánosítási hibával az elméleti munkákban ezen a téren is találkozom. A legelső perjogászok sem mentek ettől. így Kohler is, midőn a különböző peres és perenkivüli eljárásokat czéljuk alapján megkülönbözteti, azt állítja, hogy a közigazgatási peres eljárás czéljára nézve abban különbözik a polgári pertől, hogy a közigazgatási peres eljárásban a kö;jogi viszonyok megvalósítása vagy meggállapitása a c;el. Szembe állítja tehát «generalis clausulá»-ban a polgári per magánjogi czélját, a közigazgatási per közjogi czéljával. Feledi Kohler is, hogy a közigazgatás a magánjogi viszonyok elbírálásával a világ minden országában nagy mérvben foglalkozik. Ha az általános alapelvet kellő megkülönböztetés nélkül állítjuk, be, ugy a további perjogi következmények is sántikálnak. A polgári pertől eltérő elvek és ezek perjogi következményei csakis a közigazgatási peres eljárásnak arra a jogviszonyaira illenek, a melyek valóban közjogi természetűek. Ellenben ott, a hol bizonyos magánjogi ügyek tulajdonképen csak állambsrendezési, tehát szoros oekonomiai szempontból nem tartoznak a rendes bíróságok polgári peres eljárásának körébe és csak czélszerüségi okból utaltatnak közigazgatási perre, ott semmi sem természetesebb, mintha azt az elvet követjük, hogy ezek a magánjogi természetű ügyek magukkal viszik a közigazgatási per megengedett keretében a polgári pernek alapelveit. Csakis ott kell ezektől eltérni, a hol a közigazgatási biráskodás rendjét megállapitó tételes jog mást parancsol.