Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Perjogi alapelvek a közigazgatási bíráskodásban

PERJOGI ALAPELVEK A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁSBAN. I. A kérdésnek a közigazgatási birósági judicaturában ^nevezetes gyakorlati fontossága vezet e sorok írására. Az a kérdés, hogy mily mérvben érvényesüljenek a tárgyalási elv következményei a közigazgatási bíráskodásban, a mennyire én ismerem a művelt világ közigazgatási biráskodásának menetét, mindenütt controvers. Vannak, kik azt hiszik, hogy a közigazgatási bíráskodás kizárólag a tárgyalási elvet, mások ismét az tanitják, hogy az inquisitorius elvet uralja. Mindenesetre itt sem lehet a tételes jog félretevésével puszta doctrinár alapra helyezkedni. Vannak törvényhozások, melyek a közigazgatási peres eljárást szabályozva mélyebben nyúlnak ennek a kérdésnek is a rendezésébe. Vannak ismét, melyekben a fölvetett kérdésre nézve csak töredékes intézkedések vannak. A német irók a bajor közigazgatási bíráskodást állítják fel olyanul, hol ugy a törvény intézkedései, mint a judicatura fejlődése alapján az úgynevezett tárgyalási eb' legkevésbbé érvényesül. Ezt tanítja a bajor jogról Seydel, ezt tanítja Stengel, ellenben a porosz közigazgatási bíráskodásban a tárgyalási elv az uralkodó, de a porosz judicatura nap-nap mellett igazolja azt is, hogy bizonyos körülmények között az inquisitorius elv következményeinek hódol. Nézetem szerint az az álláspont helyes, hogy a két perjogi alapelv a közigazgatási birói eljárásban vegyesen érvényesül. A közigazgatási bíráskodásban nincs kizárólagos uralma sem a tárgyalási elvnek, sem az inquisitorius elvnek. Ne feledjék, kik 3. tárgyalási elvet a legmerevebben akarják alkalmazni a közigazgatási bíráskodásban, hogy ma már a polgári per is szakit a tárgyalási elvnek a logikai szőrszálhasogatásokig menő következményeivel. Már a legtekintélyesebb polgári perjogászok figyelmeztetnek arra is, hogy a «judex ne procedat» és a «judex ne eat ultra» elve rendszertelenül van bevive a tárgyalási elv által uralt civilis perjog szerkezetébe. Természetesen senki sem kívánja és kívánhatja, hogy a polgári per jogviszonyai rendőri kutatás tárgyai lehessenek, és ez ellen fel is állítja a polgári per