Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - A hatóság előtti rágalmazásról

A HATÓSÁG ELŐTTI RÁGALMAZÁSRÓL. ól rendeltnek hivatali cselekményéért, az e felett biró nem lehet, a mi nem zárja ki azt, hogy a bizalom vesztével magáról a vétkes tisztviselő személyéről megfelelő szigorral ne rendelkezzék. Nézetem szerint tehát az ilyen «kebelbéli fegyelmi eljárás*) a rágalmazó (becsületsértő) «tényállítással» szemben a 263. és 264. §-ban szabályozott bizonyításnál jogilag közömbös és az ilynemű fegyelmi eljárás folyamán keletkezett határozatok (Ítéletek?) a valódiság bizonyításának megtagadására a BTK. 264. §. 3. pontjára való hivatkozással épen nem alkalmasak. A 263. §. 3. pontjára nézve ugyan ezek az itt kifejtett tekintetek mérvadók, ámde kihatásukban nem oly lényegesek, mert egyfelől a birói hatáskört (E. T. 16. §.) nem érintik, másfelöl bármely hatóságtól kerüljön ki egy vétkességet megállapító itélet, határozat vagy intézkedés, az, mivel ugyanannak a §-nak 1. pontja szerint közhivatalnok ellen a bizonyítás szabad, ennek a bizonyításnak amúgy is csak támasztékul szolgálhat. A 264. §. 3. pontját azonban a nyilvános ellenőrzés érdekében szigorúan és a kifejtettekhez mért megszoritó értelmezéssel vélem alkalmazandónak, nehogy a szabályozatlan «alkalmi bíráskodások* nyugtalanságot okozzanak, sőt gyanút ébreszszenek. A HATÓSÁG ELŐTTI RÁGALMAZÁSRÓL. Irta: Dr. BAUMGARTEN IZIDOR. A Btk. 260. §-a értelmezésének módja a mai napig sem tudta a jogérzetet teljesen kielégíteni, s minthogy nem csak magában véve érdekes, hanem gyakorlatilag nagy horderejű kérdés forog szóban, a helyes elvi szempontok kidomboritására irányuló minden törekvés csak alkalmas lehet a gyakorlatban egyre felmerülő ingadozások és kételyek megszüntetésére és eloszlatására.