Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - A valódiság bizonyításának megtagadása. A Btk. 264. §-ának 3. pontja alapján

A VALÓDISÁG BIZONYÍTÁSÁNAK MEGTAGADÁSA. ennélfogva a fegyelmi határozat nem tekinthető olyan rendelkezésnek, mely az állitások valódiságának bizonyítását kizárná és igy tehát az 1897: XXXIV. t.-cz. 16. §-a második bekezdésével szabályozott hatáskört érintené.» Egy másik esetben kimondja a Curia «minthogy pedig az a jogerős (fegyelmi) határozat, a mely szerint a főmagánvádló ellenében a további eljárás abbanhagyatott, csakis a fegyelmi eljárás alá eső tényeket birálhatván el, a közigazgatási hctlóság hatásköréhez nem ls tartozott annak megállapítása is, hogy büntetendő cselekmény követtetett-e el vagy sem, — minthogy e szerint a jogerős határozat nem oly hatóságtól eredt, a mely hatáskörrel birt azon tények elbirálására, a melyek a sajtóközleményben felsorolva voltak, joggal nem mondható, hogy olyan határozat keletkezett volna, melylyel szemben a valódiság bizonyítását a törvény kizárná.» Még egyet. A Curia egy fegy. felmentő határozatról mondja: «Minthogy tehát a fegyelmi ítélet csak fegyelmi tekintet alá eső tényeket bírált el és nem rendelkezvén oly tényálladékokról, melyek a büntető biró hatáskörébe tartoznak, a határozat helyesen vétetett a BTK. 264. §-a 3. pontjának a bizonyítást kizáró esetének.» Ezekben tehát határozottan felismerhető a bírói hatásköröknek féltékeny megőrzése és ezzel útmutatást nyertünk arra, hogy a valódiság bizonyításának kérdésénél az eljáró biró a legnagyobb óvatossággal állapítsa meg, hogy az «állított tényre» nézve van-e valóban «res judicata.» Ez az óvatosság annál tanácsosabb, mert a fegyelmi hatóságok, illetve bíróságok már összetételüknél fogva könnyen hajlanak arra, hogy minden panaszt, bármily számos külön minősülő tényeken alapuljon is, mert egyazon — az ő fegyelmi hatóságuk alá tartozó —• egyén ellen forog fenn, egy kapcsolatba foglalja és elintézze. De az óvatosság azért is szükséges, mert a fegyelmi eljárás nem ritkán kényelmes utja a bűnvádi eljárás elől való menekülésnek. A Curia azonban, nyilván, mert alkalma nem volt, még