Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Reformjavaslat a közigazgatási bíráskodásról

»8 D? WLASS1CS GYULA helyén van : ez a rendszer okvetlenül, ha a túlterhelést el akarjuk kerülni, oly nagy arányú bírói létszámhoz vezet, melyet sem az igazságszolgáltatási érdek, sem az állam gazdasági szempontjai nem tűrhetnek el. Már többször hivtam fel a figyelmet arra, hogy a kormány és törvényhozás addig, mig az egyfokú közigazgatási bíróság rendszerén nem változtat, gondosan mérlegelje a közigazgatási birói hatáskör további kiterjesztésének következményeit. Gondolják meg, midőn az ügyeket könnyű szerrel a közigazgatási birói védelem alá helyezik, hogy a mai közigazgatási bírósági rendszer mellett a legapróbb jelentőségű ügy elintézését sem lehet alsóbbfoku közigazgatási biróság előtt végleg elintézni, úgy mint például Poroszországban, mert nálunk alsóbbfoku közigazgatási biróság nincs. Nálunk tehát, ha a legielentékenyebb és a legkevésbbé jelentékeny ügyet a közigazgatási bíráskodás útjára utalnak, mindig csak az egyfokú érdemben döntő és a Curiával egyenlő rangú és fizetésű közigazgatási biróság hivatott az eljárásra. A kormánynak és törvényhozásnak nálunk a mai rendszer mellett nemcsak azt kell fontolóra venni, hogy birói védelemre szorul-e az ügy, de azt is tekintetbe kell venni, hogy megérdemeli-e az ügy a legmagasabb hierarchiai fokra helyezett biróság védelmét. Nem-e a legnagyobb fényűzés apró. jelentéktelen ügyekkel elárasztani a Curiával egyenrangú bíróságot? Egyenesen mosolyrakeltő az a törekvés, hogy ipari és ehhez hasonló kihágási ügyekkel akarják ismét elárasztani a közigazgatási bíróságot. Nagyon helyes, ha ezekben az ügyekben az eljárás biztosítékait emelik és gondolkodnak független bíráskodásról, de végtelenül helytelen ezekkel az ügyekkel a mai közigazgatási bíróságot foglalkoztatni. Ugyan mit szólna a törvényhozás ahhoz, ha a rendőri kihágások egyetlen birói fórumává a Curiát tennék ? Az eset teljesen hasonszerü. Már most is számtalan oly ügy van a közigazgatási bíró-