Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 6. szám - A külügyi közigazgatás. 4. [r.]

A KÜLÜGYI KÖZIGAZGATÁS. idegen konzulokat megillethető «személyes mentesség* kedvezményét. Ha e tekintetben kétség merül föl, az eljárás fölfüggesztendő és a nemzetközi szerződések és á gyakorlat alapján az igazságügyminister dönt. Az idegen konzulokat megillethető személyes mentesség kedvezményére való utalást tartalmaz az uj polgári perrendtartás is (1911:1. t.-cz. 290. §.). Ha valamely állammal való viszonylatunkban az azzal kötött konzuli egyezmény vagy egyéb nemzetközi szerződés alapján az illető állam itteni konzulai javára a viszonosság alapján különös kiváltságok és mentességek nem biztosíttattak; az illető konzuloknak semmiféle személyi és dologi mentességre igényük nincsen és nem hivatali cselekményeikre nézve teljesen a magyarországi bíróságok hatósága alá tartoznak (Malfatti, i. m. I. 622. 1.). E felfogás megfelel annak az elvnek, hogy a konzulok a belföldi törvényeknek általában alávetvék, a mennyiben valamely nemzetközi megállapodás szerint valamely határozmány alól kifejezetten ki nem vétettek. Külföldi konzulok jogi állására nézve esetleg felmerülhető viták elintézése végett általában a kir. kormány közbenjárása kérendő ki, a mely a vitát rendszerint az illető külföldi állam követségével való értekezés utján, diplomacziai uton dönteti el. A Magyarország és Ausztria közt kötött keresk. és forg. szerződés (1908:XII. t.-cz., XI. czikk 7. bek.) szerint idegen konzuli hivataloknak az egyik állam területén való fölállításánál és idegen konzuloknak működésük megkezdéséhez való bocsátásánál a közös külügyministernek az illető állam kormányával egyetértőleg kell eljárnia. Magyar állampolgárnak, mielőtt külföldi konzuli minőségben exequaturt nyerhetne, a külföldi konzuli megbizatás elfogadhatásához királyi engedélyt kell kérnie. Ha uj konzul Magyarországon működése megkezdhetése végett exequaturt kap, ez a hivatalos lapban közzététetik és a kormány egyidejűleg utasítja a hatóságokat arra, hogy az illetőt konzuli minőségében elismerjék és megkereséseit teljesítsék. A fennálló gyakorlat szerint megtagadtatik az exequatur megadása, ha a külföldi konzul megbízatása az egész monarchiára, vagy a magyar állami terület és az osztrák állami terület egy-egy részére együtt szól. Külföldi konzul megbízatása tehát csak magyar, vagy csak osztrák állami területre szólhat. A magyar kormány kívánságára a közös külügyminister diplomacziai lépéseket tett az iránt, hogy a Magyarországon lévő külföldi konzulátusok az illető állam budapesti konzulátusának rendel-