Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 6. szám - Magyar közjog német nyelven. 2. [r.]

428 POLNER ÖDÖN szerző nem tud semmit arról, hogy az 1874: XXXIII. t.-cz.-nék a választási eljárásra vonatkozó több rendelkezését az 1899: XV. t.-cz. már megváltoztatta és hogy ezeket a megváltoztatott részeket szerző ennélfogva ugy közli, mintha még most is hatályosak volnának. Mig azonban szerző a választási törvény kivonatolásával valahogy csak megbirkózik, a választások érvényessége felett való bíráskodásról szóló törvény tartalmának reprodukcziójával semmiképen sem boldogul. De ezen nem csodálkozunk, mert ennek a törvényünknek első része valóban egyike a legnehezebben áttekinthető és érthető törvényeinknek. Különben ugy látszik, szerző nem is a törvényt magát tanulmányozta. Jegyzetben hivatkozik ugyanis egy kiváló politikusunknak és szónokunknak franczia nyelven néhány év előtt megjelent essay-ére. Megnéztük ezt az essay-t és azt láttuk, hogy annak szavai és mondatai hangzanak vissza szerző könyvének itt tárgyalt részéből, csakhogy a szavak és mondatok valahogyan fel vannak cserélve, ugy, hogy azokból egészen más értelem jön ki, mint a milyenben amaz essay-ben irva voltak. így hát szerző az általa alapul vett munkát is félreértette. Ennek illusztrálásául csak a következőt emiitjük. Szerző megállapítja, hogy a kir. Curia hatáskörébe tartozik a bíráskodás akkor, a mikor a választási visszaéléseket a megválasztott képviselő követte el, vagy annak tudtával követték el. A második kategóriára nézve pedig, t. i. midőn nem a képviselő követte el a visszaélést és midőn a visszaéléseknek a szavazás számszerű eredményére vonatkozó befolyását ís meg kell állapítani, szerző azt hiszi, hogy azoknak megbirálása a képviselőház hatáskörébe tartozik. Erről szó sincs a törvényben, de ezt a szerző által alapul vett munka sem állította. A következő két szakasz (38 és 39.) felírása a «házrend» és a «bureau»-k. «Bureau»-k alatt a franczia parlamenti jog azt érti, a mit mi «osztály»-oknak nevezünk. De ezekkel az osztályokkal a 39. §. csak egészen röviden foglalkozik s megállapítja, hogy azok kimentek a szokásból. Máskülönben ez