Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - A nemzetközi törvényalkotás szervezése

A NEMZETKÖZI TÖRVÉNYALKOTÁS SZERVEZÉSE. müveit nemzetek részéről, hogy rendszeres törvényhozói működést akarnak kifejteni a nemzetközi jog terén, ennek az akaratnak végrehajthatása attól függ, sikerül-e a törvényhozó szervet uj rendeltetéséhez képest átalakítani. Itt azután, mi tagadás benne, óriási nehézségekkel állunk szemben. A kiinduló pont nem lehet más, mint a mai jogi helyzet: a nemzetek teljes souverainitása és jogi egyenlősége, a miből folyólag nem beszélhetünk nemzetközi törvényhozói hatalomról, a mely az egyes nemzetek fölé van helyezve, melynek határozatai kötelezik azokat a nemzeteket is, a melyek e határozatokhoz nem járultak. A mai jogfogalmak szerint, a melyek aligha fognak belátható időkben változni, a nemzetközi jogalkotás csak szerződéses megállapodáson nyugodhat. Ennek nehézségeit pedig a legújabb fejlődés, bár tagadhatlan haladást jelent a jogtisztelet terén, öregbítette; az a fejlődés t. i., a mely az úgynevezett nagyhatalmak világuralmi igényét szinte észrevétlenül félretolta és az összes nagy és kis államok jogi egyenlőségét az utolsó congressusokon tényleg életbe léptette. A kis országok érthető féltékenységgel őrködnek az ölükbe esett kedvező helyzet sértetlensége fölött, mely, mint mondám, elvi szempontból rendkívül nagy haladást jelent, de gyakorlatilag megnehezíti a probléma megoldását. 40—^o kis és nagy nemzet congressusa, mely csak egyhangúlag elfogadott határozatokat hozhat, melynek tagjai a legkülönbözőbb égaljakat, helyzeteket, világnézleteket képviselik, egymásra féltékenyek, egymást távolról sem ismerik, a legjobb akarattal is csak édes-kevés alkotó munkát végezhet. Ez egy lengyel diéta, liberum vétóval, súlyosbított körülmények közt. Mégis csak könnyebb volt ötnek vagy hatnak egymás közt megegyezni. Hozzájárul az, hogy a «nagyok» ép annyira hajlandók a «kicsinyek» akadékoskodásával szemben türelmük elvesztésére, a mennyire aggodalmasak ez utóbbiak a «nagyok» — igazi vagy vélt — hatalmaskodásaival szemben. És valóban erős próbája az ideális jogérzetnek, ha p. o. Anglia, az Egyesült Államok, Németország, Francziaország, Olaszország, Ausztria-Magyar-