Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - Kinematograf-jog; (Harmadik közlemény)

KÜLFÖLDI JOGÉLET. 409 J^Kinetnatograf-j og. ^j^Harmadik közlemény l). Természetesen a büntetendő cselekmény — épugy mint a többi nyomtatványnál — csak akkor forog fenn, midőn az illető felvétel kiállítás, közszemlére tétel (pl. kirakatban), vagy áruba bocsátás vagy vetítés által a nyilvánosság elé kerül. Miután a kinematograf tartalma vetités nélkül is felismerhető és az ilyen felvételek készitése és forgalomba hozatala már magában véve is büntetendő cselekmény, a nylvános bemutatás rendesen csak mint súlyosbító körülmény fog tekintetbe jönni, másrészt némelykor csak az egyes felvételek különös czélzatos egybekapcsolása, " különös alkalmakkor való bemutatása3 által jön létre a tiltott cselekmény. Mig a felvételek készitése, közszemlére állítása és terjesztése által előidézett büntetendő cselekmények üldözésére vonatkozólag az általános büntetőtörvények érvényesek és alkalmaztatnak, addig az emiitett nyilvános bemutatás utján előidézett büntetendő cselekmények büntetéséről legtöbb esetben azok a törvények vagy szabályrendeletek intézkednek, melyek a mozgófénykép-vállalatok engedélyezéséről, az engedély megvonásáról, az előadások természetéről szólnak. így Német- és Francziaországban, valamint nálunk is a jogforrásként emiitett 64,573. számú belügyminiszteri és 7445/Eln. 897. sz. budapesti áll. rendőrség főkapitányának rendeletében (12. és 20. §§.). Az e rendelkezésekben megállapított és közigazgatási hatóság által kiszabandó büntetéseket (200 koronáig terjedhető pénzbírság, illetőleg megfelelő időtartamú elzárás, melyekhez mellékbüntetésül az engedély időleges vagy végleges megvonása járulhat) csupán a gyakrabban előforduló, kihágás természeiével biró bűncselekmények elkövetőire róják ki (pl. közerkölcsiség sértése, közrend veszélyeztetése). Mert súlyosabb beszámítás alá eső büntetendő cselekmények (pl. felségsértés, árulás, becsületsértés stb.) elkövetése esetén e büntető szabályok helyett az általános büntető törvények rendelkezéseit alkalmazzák, lévén az ily közönséges bűncselekményeknél előidézett jogsértés eredményben teljesen azonos a más módon történtekkel. Épen ez okból nem tartom szükségesnek a kinemato°ráf utján elkövethető bűntetteknek és vétségeknek büntetéséről szóló különös intézkedésekkel bővíteni a büntető kódexet, hanem inkább a judicatura dolga lesz a szóban, írásban vagy képben elkövethető büntetendő cselekmények fenforgását megállapítani akkor is, ha a jogsértést a kinematogramm terjesztése, kiállítása avagy nyilvános bemutatása hozta létre. 1 Előző közleményt 1. Jogállam XI. évf. 246. és JJ2. 1. 2 Pl. Németországban halottak napján tartott előadás, mint a munkaszünetet •előíró törvény megsértése büntetendő (Német Stgb. jió. §. I. bek.). 3 Pl. az orosz czár születésnapja alkalmából rendezett anarchista összejövetelen a portugál király ellen elkövetett merényletet ábrázoló felvétel bemutatása.