Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - Alaptőke-felemelés a tartalékalap felhasználása és a társasági vagyon nagyobbra értékelése utján; (A budapesti kir. itélőtáblának 1912. évi márczius 14-én 545/1912. V. sz. a. kelt határozatához.)

BÍRÓI GYAKORLAT. 389 egybevetve magyarázható. A 168. §-al azonban nem áll ellentétben a részvényesed önkéntes reáfizetése és a a társaság szabad rendelkezése alatt álló tartalékalapnak uj részvényekre forditása» ezzel egy jogi tekintet alá esvén, a 148. §. sérelme nem forog fenn. Hogy teljes legyen a szóban forgó kérdésre vonatkozóan jogunkban kifejezésre juttatott felfogásoknak a képe, még megemlítjük, hogy az Ertekezletén (Ikveklj2. 1.), a K. T. 148. §-ának alkotásakor, kiemelték, hogy a részvények névértékének emelése a tartalékalapnak az alaptőkéhez való csatolása utján sem lehetséges, «mert a tartaléktőkének meg van alapszabályszerü feladata, melytől azt elvonni nem szabad.» A Curia ebben a kérdésben állást nem foglalt. Ilyen körülmények között, azt hisszük, nem végezünk hiába való munkát, ha ezt a kérdést a budapesti tábla legújabb állásfoglalásának ötletéből általános alapokon kritikailag kívánjuk méltatni. «Alaptőke-felemelés)) czimü tanulmányomban (1911. Grill Károly kiadása, 10. és köv. 1.) — a hol ennek a részletkérdésnek kimeritő fejtegetését a dolog természete szerint nem adhattam — azt az álláspontot foglaltam el, hogy a tartalékalap felhasználásával történő alaptőke-felemelés csakis akkor ismerhető el, jogunk jelenlegi szabályai mellett is érvényesnek, ha 1. a társaság «a részvényesek köpött bármikor felosztható* és nem -<a veszteségek fedeleiére vagy más a\ alapszabályokban körülírt határozott c\élra szolgálót tárta le'kalapot használja fel, 2. hl valamennyi iés\vényes beleegyezik a\ őket illető eme tartalékalapnak uj tőke fedezetére vaió fordításába és végre 3. ha a\ alaptőke-felemelésnek általános érvényességi fettételei betartatnak. Most, hogy e kérdésben — a birói gyakorlatnak közel két évtizeden keresztül való hallgatása után — a budapesti kir. ítélőtábla is nyilatkozott. — megkísérelhetjük, a fent ismertetett felfogások figyelembevételével, az áitalunk felállított érvényességi kellékek helyességének bebizonyitását is. Ad t. Mindenek előtt meg kell állapitanunk, hogy a közölt birói határozatok egyike sem ismeri el feltétlenül a közgyűlésnek azt a jogát, hogy alapszabály-módosítás utján az alapszabályokban előirt bármilyen tartalékalapot megszüntethessen és azt tetszése szerinti czélokra fordítsa. Nem is beszélve a marosvásárhelyi tvszék és tábla határozatairól,— a melyek a szóbanforgó műveletet egyáltalában semmisnek jelentik ki, — a temesvári tábla is csak a «részvényeseket illető tartalékalapnak részben vagy egészben való felhasználását') tekinti megengedhetőnek. De sokkal tisztultabb és világosabb kijelentést tesz a budapesti tábla, a midőn az elb:rálása alá vont müveletet csak az esetben nem tartja törvénybe ütközőnek, ha ea tartalékalapnak az emiitett czélra fordítani kivánt része az alapszabályokban kötelezően előirt tartalékalap mennyiségét