Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - Alaptőke-felemelés a tartalékalap felhasználása és a társasági vagyon nagyobbra értékelése utján; (A budapesti kir. itélőtáblának 1912. évi márczius 14-én 545/1912. V. sz. a. kelt határozatához.)

3 88 BÍRÓI GYAKORLAT. illető tartalék-alap egészben vagy részben uj részvények befizetésére fordíttassák és az eredetileg kibocsátott részvények tulajdonosainak annyi uj részvény kiszolgáltassák, a mennyinek névértéke régi részvényeik számának arányában a tartalékalapból reájuk esik ;» «a közgyűlésnek az uj részvények kibocsátása iránt hozott határozata az eredeti részvények névértékére nézve semmi változtatást sem tesz, az újonnan kibocsátandó részvények névértékét pedig az eredeti részvények névértékével egyenlő öszszegben állapítja meg ;» tehát a kérdéses határozat a K. T. 148. §-ával sem áll ellentétben. A most ismertetett birói határozatok keltének idejében foglalkozott ezzel a kérdéssel Wettstein Gyula is (P. T. XXIX. 121. és köv. 1. , a ki a kérdést a tartalékalap fogalmával kapcsolatosan veszi általános szempontok alapján bonczkés alá és a kinek tömör fejtegetéseiből és érveléséből éppen ezért egy néhány részletet szükségesnek tartunk leközölni. O abból a tényből indul ki, hogy a K. T. — eltekintve a 199. §. 4. pontjának «csak mintegy könyvviteli utasítást tattalma%ór> rendelkezésétől — «kötelező törvényes tartalékalapot)) elő nem ir ; a tartalékalapnak gyűjtését tisztán a társaság tetszésére bizza. Ha az alapszabályok tartalékalapot irnak elő, — a tekintetben, hogy ez a tartalékalap mire fordítandó — egyedül az alapszabálybeli rendelkezések irányadók, «mert a K. T. az iránt megszorító vagy tiltó intézkedéseket nem tartalmaz». «Az alapszabályok ezen, a törvény által nem érintett részét a közgyűlés meg is változtathatja és nem forog fenn kétség a^ iránt, hogy a közgyűlés, érvényes határodat alapján, oly alaps%abálymódositást is elhatárolhat, mely s\ennt a tartalékalap gyűjtésével felhagy és a már létező alapot más, a társaság ét elekéinek jobban megfelelő c\clokra fordítja*. «A társaság nincs eltiltva attól, hogy a tartalékalapot tartalékalapi minőségétől megfosztva, a részvényesek között fe'oszthassa, ha egyedül mérvadó véleménye szerint a^ a^ eljárás a társaság hitelét és megbízhatóságát nem csorbítja.» Ily körülmények között nem foroghat fenn aggály a társaságnak oly határozata és eljárása ellen, «mely által a részvénytársaság érvényes közgyűlési határozat és alapszabály-módosítás mellett megállapítja azt, hogy a tartalékalap egy részét az alaptőke felemelésére fordítja akként, hogy a részvények névértékét a megfelelő összeggel felemeli és a tartalékalapból az alaptőkéhez csatolja a felemelt névértéknek megfelelő összegeket». Szerinte ez a müvelet nem sérti a részvényesek érdekeit, mert ők «a saját vagyonukkal szabadon rendelkezhettek)) és csak előnyben részesültek. «A hitelezők sem panaszkodhatnak, mert a társaság vagyona egyáltalában nem változott, kielégítésükre az alaptőke ép ugy szolgál, mint a tartalékalap.)) Végre Wettstein Gyula igen eredeti módon és pedig akként értelmezi a K. T. 148. §-át, hogy az csakis az 168. §-al (a mely a részvényesek kötelezettségét csakis a részvénynévérték befizetésére korlátolja)