Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - Magyar közjog német nyelven. 1. [r.]

MAGYAR KÖZJOG NÉMET NYELVEN. 339 fejlődés képezik ily vizsgálódások tárgyát, de nekünk magyaroknak is vannak kiváló és kitűnő ilynemű könyveink. De ezek történetbölcseleti, publiczisztikai munkák és nem a szorosan vett jogtudományi munkák körébe tartoznak. Az a vállalat azonban, a mely a jelenkor közjogát akarja tartalmazni, bizonyára nem ilyen munkát kiván. Marczali Henrik munkája «Ungarisches Verfassungsrecht.» czimen megjelenvén, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy aggodalmunk nem bizonyult alaptalannak; sőt kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy a munka annyira balul ütött ki, a mennyire magunk sem hittük volna. Ez a munka egyáltalán nem a közjognak a könyve. A könyv nem más, mint Magyarország dióhéjba szorított politikai történetének előrebocsátása mellett egy csomó szellemesen és könnyed modorban megirt történeti elbeszélés, elmefuttatás, apercu, melyeknek tárgyuk többé-kevésbbé egyik vagy másik alkotmányos intézményünk; ezekhez hozzá van csatolva mintegy függelékül, vagy az elbeszélés fonalának megszakításával közbe van szúrva a közjog nyers joganyagának egy-egy része, minden jogászi feldolgozás nélkül. A nyers, de nem egyszer hibásan, kihagyásokkal és tökéletlenül közölt joganyaghoz fűzött megjegyzésekben, megállapításokban gyakran igen nagy hibák, a szerző szemmellátható tájékozatlanságából eredő botlások vannak, melyek épen az ellenkezőjét tartalmazzák annak, a mi a magyar közjogban ma «communis opinio». Ha már történész irta meg e munkát, reményleni lehetett volna legalább annyit, hogy az alkotmánytörténeti rész, ha nem is egészen jogásziasan feldolgozva, de máskülönben sikerülni fog. Tartózkodni kivánok attól, hogy az előttünk fekvő munkának tisztán történelmi vonatkozású részei felett, melyekben szerző közöl itt-ott egy-két eddig talán kevéssé ismert történelmi adatot is, Ítéletet mondjak. Erre mint jogász-ember nem tartom magamat illetékesnek. De mint közjogász, a kinek alkalma volt mai közjogi intézményeink történelmi kifejlődését 22*