Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 4. szám - Kinematograf-jog; (Második közlemény)

KÜLFÖLDI JOGÉLET. sorban a magyar honosság említendő, idegen csak kivételesen kap engedélyt. Továbbá megkívántatik az engedélytkérőtől, hogy nyereségvágyból eredő vagy szemérem elleni büntetendő cselekmény miatt még büntetve ne legyen, bordélyházat ne tartson és ne is tartott légyen (Id. főkapitányi rendelet 4. §.). Tárgyi feltételül pedig ki van kötve, hogy a bemutatás helye iskolától, templomtól vagy kórháztól legalább 50 méternyi távolságra legyen. A mutatványos helységnek építése és berendezése legyen megfelelő, a mi pedig az előadásokat illeti, azoknak a vallás, jó erkölcs és a hazafias érzés emelésére kell szolgálniok (20. §.). Mindeme feltételek fenforgása esetén is, az engedély a vállalat megnyitásához csak akkor adandó meg, ha közegészségügyi, közbiztonsági vagy egyéb rendőri tekintetek az engedély megadását nem gátolják. (Id. miniszt. rend 6. §.). Az engedélyért dij fizetendő, melyet az engedélyező közeg határoz meg, de lerovandó ezen kivül az engedélydij bizonyos %-át tevő összeg a város vagy járás szegényalapja javára (12. §.). Visszavonható az engedély, mihelyest az előadás a közerkölcsiségre, közbiztonságra vagy közrendre és nyugalomra veszélyessé válnék, avagy ha az engedélytől eltér (pl. a záróra után tartott előadás). A vállalkozó, ki az általa rendezett előadással az engedély visszavonására okot szolgáltatott, 200 koronáig terjedhető pénzbirsággal sújtható. Kétségtelenül kitűnik mind e rendelkezésekből, hogy az engedélyezés és igy a kinematográf-vállalatok létesülése körül is a közigazgatási hatóságoknak Magyarországon terjedelmes discretionánus hatáskör van engedve. A közrend, közerköicsiség, az egyéb rendőri tekintetek, mind oly ruganyos, sokféleképen magyarázható fogalmak, hogy következésképen az engedély megadása avagy visszavonása adott esetben csaknem egyedül az illető közigazgatási hatóság akaratától függ. Mig az említett államokban az engedélyezés többé vagy kevésbbé körülményes volta daczára — a bemutatandó felvételeket illetőleg —• práventiv czenzura nincs, addig Ausztriában (hasonlóan az egyes színdarabok előzetes átvizsgálásához) a kinematogrammok nyilvános bemutatását is a közigazgatási hatóság részéről megejtett szemlének kell megelőznie. A mi pedig a mozgófénykép-vállalatok alakítására .vonatkozó egyéb közigazgatási intézkedéseket illeti, azok Ausztriában módfelett fogyatékosak, mert e vállalkozásokat figyelembe vevő jelentősebb tételes rendelkezések még idáig sem törvény, sem rendelet alakjában nincsenek, hanem egy 1836-ból kelt, a nyilvános látványosságok és mutatványokra vonatkozó szabályzat szakaszait alkalmazzák a felmerülő esetekben. Ennek a rendeletnek, mint teljesen idejét mult intézkedésnek részletezését mellőzve, a kinematográf közjogi vonatkozásainak egy másik csoportjára, a büntetőjogira térek át. Egy érdekes, de inkább technikai és a joghoz szorosan nem tartozó momentumra, a kinematográfnak a büntető igazságszolgáltatásban segédeszközként való alkalmazására (mint nyilvántartó stb.), nem térve ki: csak