Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 4. szám - Kinematograf-jog; (Második közlemény)

SZEMLE. 3?5 ama kérdések vizsgálatára szorítkozom, melyek akkor merülnek fel, ha a kinematográf a büntető törvények rendelkezéseivel összeütközésbe kerül. A mi a kinematográf utján és általa elkövethető büntetendő cselekményeket illeti, különbséget tehetünk oly cselekmények közt, rrelyeknél a jogsértő eredményt már a film közszemlére tétele, terjesztése és olyanok közt. melyeknél csak az inkriminált felvételeknek nyilvánosság előtt való bemutatása idézi elő. Ugyanis elfogadva azt az igen elterjedt nézetet, mely szerint a mozgófénykép-felvételek sorozata a Büntető törvénykönyv 63. §-ában meghatározott «ábrázolatnak, mesterséges vegyészet vagy készület által történt többszörözései), mindazok a büntetendő cselekmények, melyek törvényeink értelmében nyomtatvány, illetőleg képes ábrázolat által elkövethetők, a kinematográf felvételnek is tulajdonithatók ; például királysértés (140. §.), felbujtás (171. §.), szemérem elleni vétség (248. §.), rágalmazás és becsületsértés (259. §., valamint a 261. ^-ban körülirt módon) stb. Ez a felfogás azonban magában foglalja azt is, hogy a nyomtatvány által eikövetett büntetendő cselekmények megtorlásánál elfogadott «fokozatos felelősségi) elve itt is érvényesüljön. A mi azt jelenti, hogy elsősorban a felvétel eszközlője (szerző), másodsorban a felvételt terjesztő, elárusító kereskedő (kiadó) és utolsó sorban a felvételt kidolgozó, előkészítő ipa.ros (nyomdász) vonandó felelősségre. (Folytatása következik.) SZEMLE. — A\ ign. évi törvénycikkek. A Franklin-Társulat nagy Corpus Juris-ának kiadásában most jelent meg az 1911. évben hozott törvények kötete, melyet, mint e vállalat többi köteteit is, Márkus Dezső curiai biró látott el jegyzetekkel. A könyv összeállításának módja, szerkesztése és kiállítása teljesen ugyanaz, mint a melyet a közönség a Corpus Juris eddigi köteteiből jól ismer és nagyra becs ül. A jegyzetek, utalások nagy szakértelemmel és gonddal vannak összeállítva. Az egész kötetre szóló betűrendes tartalomjegyzéken kívül a perrendtartási törvényben külön részletes tartalommutató van fűzve. A valóban mintaszerűen összeállított kötetben érvényesül szerkesztőjének, dr. Márkus Dezsőnek nagy elméleti és gyakorlati képzettsége, a jogélet szükségletei iránt táplált élénk érzéke és szerkesztői lelkiismeretessége. A terjedelmes kötet a Franklin-Társulat kiadásában jelent meg. Ara fűzve 14 korona, félbőrkötésben 17 korona. — Döntvénytárak. A Franklin-Társulat Döntvénytár kiadványainak most jelentek meg az uj kötetei, melyek a felsőbb bíróságoknak a legutóbbi esztendőben hozott döntvényeit tartalmazzák, gondos szövegben, az 1 idokolásokkal együtt, mindenre kiterjedő figyelemmel készült utalások-