Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 4. szám - Az új svájczi kötelmi jog. [1911. márc. 30.]

KÜLFÖLDI JOGÉLET. (36. II.). Érdekes, hogy a nemjogosulttói való jogszerzés szabályai mint terjednek át az engedményezés terére is : harmadik személylyel szemben, a ki a követelést oly adóslevélben bizva szerezte meg, a mely az átruházás tilalmát nem tartalmazza, az adós nem védekezhetik azzal, hogy szerződés szerint a hitelező nem volt jogosítva a követelést átruházni (164. II.). A másokra való köteles figyelem tanulságos példái az utalványozás köréből vett következő rendelkezések : A hitelező, a ki az adósától kapott utalványt nem akarja elfogadni, adósát erről kártérítés terhe mellett haladéktalanul értesíteni köteles (467. III.). Továbbá: a mennyiben az utalványozott az utalványozó adósa és helyzete az utalványosnak teljesítendő fizetéssel nem rosszabbodik, az utalványt kifizetni köteles (468. II.). Ugyancsak az adós méltányos védelme, a hitelezőnek az adós iránti kiméleti kötelezettsége nyilvánul a kezesség szabályaiban is. A kezes szabadul, ha a kezességet abban a felismerhető és utóbb meghiúsult feltevésben vállalta, hogy más is vállalja a kezességet (497. III.). A kezes a lejárattól négy hét múlva a hitelezőtől az adósság behajtását kívánhatja, ha pedig a követelés felmondható, egy év leteltével követelheti, hogy a hitelező a követelést mondja fel és hajtsa be, különben felszabadul (503.). Viszont a kezes a főadós kifogásait a hitelezővel szemben köteles érvényesíteni és ha ezt vétkesen nem teszi, visszkeresetét elveszti (^oó.). A magánjog egyre teljesebben valósítja meg a kizárólagos individualizmussal szemben (Heine szerint a Corpus Juris : az egoizmus bibliája) a gyengébbek oltalmát a kizsákmányolással szemben. E protectiv tételek száma az uj törvényben is megsokasodott. Utalok különösen az adósra hátrányos szerződési jogkövetkezmények birói mérséklésére. így ama tétel mellett, a mely tiltja az olyan kikötést «ne dolus (culpa lata) prgestetur», semmisnek nyilvánítja a törvény azt a kikötést is (100. I.), melylyel a hitelező előre lemond az adós könnyű gondatlanságán alapuló felelősség érvényesítéséről, ha a lemondó fél a kikötéskor a másik fél szolgálatában állott, valamint ha az adós felelőssége engedélyhez kötött ipari üzemből folyik (az utóbbi tétel a közrend védelmére szolgál) ; ugyanebben a körben semmis a lenondás az adósnak segédszemélyzetéért való felelősségéről (101. III.). Áldásom oltalmat nyújt a megszorult adósnak az a tétel, hogy a részletfizetés kedvezményének elvesztését a kötbér szabályai szerint kell megítélni, vagyis a biró a méltánytalan mértékű ilynemű jogvesztést is mérsékelheti (162.). Ebbe a körbe tartozik, hogy a biró a tulmagas alkuszdijat is Ieszálli:hatja, ha szolgálati szerződés vagy telekvétel (!) volt a közvetítés tárgya (417.). Viszont — s ez is az idők jele 1— bizonyos mértéktartás jellemzi a törvényt e protectiv szabályok körében. így pl. az uzsorás s^ei^ödést csak a szerződéskötéstől egy év alatt lehet megtámadni (21.). A vétlen felelősség esetköre is összébb szorul és a káradós exculpatiójának tágabb tere nyilik. így a munkaadó az alkalmazottjáért való objektív felelősség alól exculpál-