Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 4. szám - Az új svájczi kötelmi jog. [1911. márc. 30.]

KÜLFÖLDI JOGÉLET. Igaz, hogy a kártérítés joga a törvényhozó elé a legnagyobb nehéz­ségeket gördíti ; de a bírói szabadság ekkora kiterjesztése már valóságos abdikálása a törvényhozónak. S ha látjuk, hogy a biró ekkora teret kap joghatások constituálásában : egyre chimserikusabbá válik az a felfogás, a mely a XIX. század teóriájában és kodirikácziójában uralkodott, hogy t. i. a törvény magában zárt egész, mely a felek jogviszonyát peren kivül kimerítően rendezi. Igaz, hogy ez a tan sokszor elérhetetlent kivánt és önámitásra vezetett, de legalább törvényhozói tendencziát jelzett. A svájczi kodifikácziós módszer nyütan szakit ezzel a tendencziával : az ö törvényük nem is akar a felek peren kivüli viszonyának szabályozója, hanem csakis a jogviták birói eligazításának útmutatója lenni. Szembeszökő, hogy ily felfogás mellett egyre több feladat hárul a jogtudományra ; s az uj svájczi kommentátorok törvényeik hézagait bőven töltik ki a német jogtudomány és törvényhozás eredményeivel. A mellett az ilyen kodifikáczió a mienké­től egészen eltérő törvénykezési eljárást kiván, mely könnyen és gyorsan oldja meg a törvény hézagosságával támasztott vitákat. Egyébiránt a svájczi törvények annyira dicsért népies rövidsége nem mindig szándék, mint inkább kényszerűség eredménye : a szövetség az ő laikus népbiráinak nem adhat a kezébe tudományos alapokon részletesen kidolgozott, szabatos fogalmakkal operáló törvénykönyvet, hanem csak olyat, a melyben a laikus is könnyen eliga?odhatik. így lesz a szükségből erény. Mert azt viszont meg kell adni, hogy a svájczi törvényhozó az ö specziális feladatainak zseniálisan tudott megfelelni. Az már a kötelmi jog emiitett kommercziálódásából folyik, hogy az uj törvény a legszélesebb körben veszi figyelembe a jóhiszemű forgalom követelményeit. így a forgalmi tisztesség, a «Treu und Glauben* elve (svájeziasan «in guten Treuen») egyre nagyobb tért hódit. Mindjárt a tévedés miatti érvénytelenség (Svájczban relatív semmiség) egyik esetéül az szolgál, ha a tévedés oly tényállásra vonatkozott, a melyet a tévedő «nach Treu und Glauben ím Gescháftsverkehr» a szerződés szükséges alapjának tekin­tett (24.). A tévedés menthetetlen volta helyett az érvénytelenséget kizáró körülményül az szerepel, hogy a tévedésre hivatkozás nincs helyén, ha a forgalmi jóhiszeműséggel ellenkezik (25.). Ha az alkusz a forgalmi tisz­tességbe ütköző módon a megbízó ellenfelétől jutalmat fogadott el, a meg­bízó elleni igényeit elveszti (415.). A forgalom szempontjai más irányokban is sokszorosan érvényesül­nek. Ha a képviselő ebbeli minősége az ügyletkötésnél nem is tünt ki, a szerződés mégis létrejön a képviselt nevében, ha a másik fé're közöm­bös volt, kivel köti a szerződést (32. II.). A meghatalmazó, a ki a meg­hatalmazás! viszony megszűntével elmulasztja visszavenni a meghatalmazás! iratot, felelős a jóhiszemű harmadiknak, a ki a meghatalmazottal a kép­viseleti jog megszűnte után ügyletbe bocsátkozott és ez által kárt szenved

Next

/
Thumbnails
Contents