Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 4. szám - Az új svájczi kötelmi jog. [1911. márc. 30.]

KÜLFÖLDI JOGÉLET. velejár, hogy a köztörvény formálódott át a kereskedelmi forgalom igé­nyeihez képest Másik jellemző sajátsága a svájczi kötelmi jognak, mely az uj tör­vényben fokozott mértékben érvényesül : a bírónak adott széleskörű szabad­ság a jogkövetkezmények kimérésében. A törvény a blanketta-szabályok egész sorát állítja fel, melyeknek tartalmat csak a biró döntése ad. Különösen a kártérilés jogában szembeötlő ez a birói mindenható­ság.* így a kár mértékét (42.) a biró szabad mérlegeléssel állapítja meg, figyelemmel a dolgok rendes folyására (adaequat causal-nexus !) és a ká­rosult intézkedéseire. A kártérítés módját és terjedelmét szabadon határozza meg a biró, a ki ebben a körben ugy a körülményeket, mint a kártevő vétkességének fokát méltatni tartozik (4}.). íme mindazok a nehéz kér­dések, amelyek a causalitás, a pénzbeli vagy természetbeli kártérités, a kártevő vétkességének a kártérítés terjedelmére gyakorolt befolyása körül a törvényhozásoknak annyi fejtörést okoztak, az esetenkint való meg­oldásra utalvák. Ugyanilyen sommásan intézi el a törvény a részben önokozta kár­nak (culpa-concurrentia) és a kárvallott kárenyhítési kötelezettségének kér­déseit (44.). Sőt a törvény egészen uj és eddig példa nélkül álló benefi­cium competentiae engedélyezésére ad a bírónak hatalmat (44. II.) ; a biró ugyanis annak a káradósnak, a kit sem szándékosság, sem súlyo> gondatlanság nem terhel, a kártérítési kötelezettségét belátás szerint eny­hítheti, ha a kártérités szolgáltatásával ínségbe (Notlage) jutna. Találó példája ez annak, hogy a felek vagyoni helyzetének figyelembe vétele, a teória minden ellenkezése daczára, ellenállhatatlanul benyomul a kártérítési jogba. Ha valaki személyes viszonyaiban szenved másnak vétségéből sérel­met, a kártérités mellett, ha a sérelem és a vétkesség különös súlya indo­kolja, pénzbeli elégtételt is igényelhet ; de a biró e pénzbeli elégtétel helyett vagy mellett másnemű elégtételt is ítélhet meg (49.). Birói mér­legelés dolga, hogy a kár-tette^ársaknak van-e és mennyiben visszkerese­tük egymás ellen (50.). Ez utóbbi szabály kiterjed arra az esetre is, ha több személy különböző jogalapból (tiltott cselekmény, szerződés, törvény) felelős ugyanazért a kárért; igaz, hogy ilyenkor a vétség-adós felelőssége elsősorban s a vétlen felelősség utolsó sorban áll. Ugyancsak egészen a bírótól függ a kártérités a magánjogi végszükség esetében (52. II.). Mél­tányosság szerint Ítélheti meg a biró a vétőképtelen által okozott kárt (54. I.). vagy a negativ interesse-n túlmenő érdek megtérítését a tévedés miatti érvénytelenség esetében (26. II.), valamint a vétkes álképviselő eilen (39. II.). * Az alább következő példákban nem törvénynyel szemben ujitás, hanem azt, a kivált a mi megszokott tételeinkkel szemben. mindig azt emelem ki, mi a törvényre, mint a mi a régi svájczi egészre jellemző,

Next

/
Thumbnails
Contents