Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - A jogi szemináriumokról

A JOGI SZEMINÁRIUMOKRÓL. közelithetetlenek és miket a laikus mindennapi gondolkodása meg nem figyel. Ezért a jog még a maga egészséges voltában is ismeretlen és fölötte nehezen megközelíthető valami a jog tanulója számára. A praktikumra tehát már ezeknek megismerése czéljából is elengedhetetlen szükség van. A puszta érzéki szemlélet itt nincs segítségünkre, mint a medikusnak, — a megfigyelendő anyag is csak logikai operáczió által, gondolatunkban áll elő. Ha az orvosnak mindenekelőtt jó szemre, fülre, orra, tapogató ujjra van szüksége, a jogász kezdettől fogva csakis a maga helyes judiciumára van utalva. Ezért — ne lássék paradoxonnak — én a jogi praktikumot még nélkülözhetetlenebbnek tartom az orvosinál. De hát persze a jogi világ absztrakt voltával növekedik itt a vezető tanár jelentősége is. Minthogy a növendék a jogi világban saját érzékei\el semmit sem láthat, minden attól függ milyen képet tud ébreszteni az agyvelejében a professzor. Minthogy a jogviszony nem rajtunk kivül, térben és időben, hanem csak fejünkben élő valami, egész jogi világunk igaz vagy hamis a szerint, a mint a demonstráló tanár azt velünk láttatja. A jogi tanulmány nehézsége nem csak a mi gondolatelemeink absztrakt voltában van — ez a nehézség végre más tanszakokban, mint pl. a logikában, a matematikában is fennforog. A mi a jogi stúdiumot a maga nemében páratlan nehézségűvé teszi, abban áll, hogy a milyen absztrakt a jogi gondolkodás, olyan gyakorlatinak kell lennie az ő eredményének. Az elvont gondolkodás és a gyakorlati eredmény ez összekapcsolásában van a jogászat nehézsége. A logikus fő itt nem elég, ide gyakorlati érzék is kell és jogi tanitás csak az, a mely mindkettőt neveli. E czélra való a praktikum. Csakhogy persze: itt is azt kell mondanom, hogy a praktikum annyit ér, mint a tanára. Egy tanár lehet jó jogtörténész, sőt lehet éles analitikus fej is, de azért helyes gyakorlati érzék nélkül szükölködhetik. Az ilyen pedig nem való a praktikum vezetésére. És a jogtanárok mai átlagos kiképzése még sem olyan, hogy erre a gyakorlati érzékre szert tehetnének.