Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - A jogi szemináriumokról

A JOGI SZEMINÁRIUMOKRÓL. I 29 termelő érdeme csak a fáradsága, az, hogy életének, idejének, javainak bizonyos részét mások javára rendelkezésre bocsátja. Különben mindenki ugy járna el, mint az a fogorvos, a ki nekem elmondta, hogy egy vidéki család leánytagja fogainak rendbehozataláért iooo koronát számitott, mert tudta, hogy a leány igen jó partit készül csinálni és igen fontos volt reá nézve, hogy szép fogsora legyen. Mi történnék a társadalommal, ha mindenki erre az uzsorás álláspontra helyezkednék ? Ezekben röviden kifejtettem, mit kell közgazdasági értelemben uzsora alatt érteni. Vajon ezt jogi formába is lehet-e önteni? Erre illetékesnek nem tartom magamat. Az uzsora lényegéről ez a kifejtett elmélet is jubileumot ül. Harmincz éve, hogy tanítom, de néhány kiválóbb hallgatómon kivül tudtommal alig vettek róla tudomást. Kívánom, hogy a Jogállam jubileuma kedvezőbb mérleget tüntessen fel. A JOGI SZEMINÁRIUMOKRÓL. Irta Dr. SCHWARZ GUSZTÁV. Az Egyetem központi épületében, harmadik emeleten, egy csomó kisebb-nagyobb terem készült el az őszszel és frissen festve, mázolva várja uj lakóit: a jogi szemináriumokat. Külön helyisége lesz a római jog, a magyar jogtörténet, a jogbölcselet, a magyar magán- és perjog, a nemzetgazdaság, a statisztika, a közigazgatási jog, a politika szemináriumának — összesen kilencz. A termek egyelőre, egy-kettő hiján, üresek. Még nem mult talán ideje, hogy elmélkedjünk: milyen legyen a kép, a mit ez üres keretbe illesztünk? Vannak, a kiknek semmilyen sem kell. Nem egy érdemes tudósunk sanda szemmel néz még ma is mindenféle szemináriumot. Boldogult Hajnik Imrénk az ő fanyar nyelvén egyszerűen «svindlinek» nevezte valamennyit. És okát is sejtem a tudós ellenszenvének, a ki a maga puritán igazságszeretetében Jogállam. XI. évf. 1—2. f. 9