Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - Büntető igazságszolgáltatásunk az 1910-ik évben. 1. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. 81 kizárására nézve irányadók voltak, ez azonban mégsem indokolhatja az Ítélet törvénysértő voltának kimondását : mert a megálhpitott tényekből levont jogi következtetések esetleges helytelensége a Bp. 441. §-a szerint használható perorvos'at egyedüli tárgyát képező nyilvánvaló törvénysértésnek nem minősíthető (C. 1229/910. B. T. LX. 152. 1.). Elméletileg a kérdés még vitatható, a judicatura szempontjából azonban a jogegység érdekében hozott e döntéssel a Bp. 441. §-ának ilyetén korlátozása, a btk. 79. §-ával szemben egyelőre elintézettnek tekinthető. A bűnhalmazat tekintetében a kir. Curia mindinkább azt a helyes álláspontot foglalja el, hogy az eszmei halmazat mellőzésével, anyagi halmazatot vagy delictumegységet állapit meg. így pl. anyagi halmazatot áílapitott meg, midőn egy gondatlanság több ember halálát okozta (7432 909. B. T.* LIX. 203. 1.), továbbá prolongáczionális váltó meghamisításánál, mely esetben annyi bűntett, a hány váltó meghamisittatott (7483/909. B. T. LIX. 246. 1.). Az eddigi gyakorlat mindkét esetet illetőleg ingadozó volt a tekintetben, hogy anyagi vagy eszmei halmazat forog-e fenn. Ujabb megállapítást találunk a folytatólagos bűntettre nézve is. A vád tárgya az volt, hogy vádlott a sértett Wertheim-szekrényének két éven át álkulcscsal való többszöri felnyitásával 4000 koronát meghaladó pénzt lopott. A kir. T. és Curia e cselekményt a btk. 356. §. 4. pontja szerint minősülő folytatólagos lopásnak tekintették : mert a folytatólagos bűntett ismérve az, hogy a bár különböző alkalommal és mindannyiszor különálló cselekedettel, de ugyanazon jog sérelmére elkövetett cselekmények, a czél egysége és az akaratelhatározás közössége által összefoglaltan, egy bűncselekményt alkotnak (3705/910. B. D. 910. 273. 1.). E magában véve helyes körülírás azonban még egy kiegészítésre szorul. A folytatólagosság megállapítása ugyanis csak akkor van helyén, ha az ismételt cselekményeket nem lehet hely, idő és tárgy szerint egymástól elkülöníteni és igy önállósítani. Mert, ha ez lehetséges : ugy misem állja útját annak, hogv annyi bűntett állapíttassák meg, a mennyi, habár a czél egysége által összefoglaltan, elkövettetett. így pl., ha meg lehetne állapítani, hogy vádlott mely napokon nyitotta fel a Wertheim-szekrényt s hogy mindannyiszor mennyi pénzt vett ebből ki : ez esetben véleményem szerint nem folytatólagosság, hanem bűnismétlés, tehát anyagi halmazat forogna fenn. A folytatólagosság egyik ismérve tehát az is, hogy az ismételve elkövetett cselekmények egymástól a mondott értelemben elkülöníthetők ne legyenek. Ez hiányzik a Curia határozatából. A bűnhalmazat körébe tartozó kérdés az is, hogy lehet-e a btk. 54.. §-ában meghatározott mellékbüntetéseket összbüntdésbe foglalni. A Curia ujabban a jogegység érdekében hozott határozatában kimondotta, hogy a btk. 104. §. 1. pontja alapján különböző jogerős Ítéletekkel több rend* B. T. = Büntetőjog Tára, melyet Németh Péter szerkeszt. Jogállam. X. évi. I. f. 6