Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - Schwarz Gusztáv tanítása a jogi személyről a német jogi irodalomban

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. A kapunyitás az idén maga is programm volt: Kassán folyt le, jelezvén mintegy, hogy az egylet súlyt helyez arra az irányzatra, melyet Nagy Ferencz elnöksége inaugurált s a mely a vidéket minél nagyobb nyomatékkal kívánja az egylet tudományos czéljai szolgálatába bevonni. Micsoda komoly szeretete a tudásnak, micsoda őszinte tisztelete a kiválóságnak, micsoda igaz lelkesedés is él ezen a vidéken, a nagyvárosi ember által önkéntelenül is lenézett vidéken ! Most látjuk csak, mennyi mulasztást kell jóvátennünk, mennyi közönyösséget megvezekelnünk, mennyi öntelt nagyzást levetnünk! A magyar vidéken az idealizmusnak, az értelmiségnek, a kulturális fejlődőképességnek oly hatalmas ^szunnyadó tartaléka vár az ébresztőre, a minőre talán csak egyetlen példa volt Európa történetében, s ez az egy is — hazánkban adódott. A mikor az ülést megnyitó elnök — nyilván szintén ilyenféle impressziók hatása alatt — a kassai egyetemet éltette: mindannyiunk lelkéből beszélt, mert a vidéki kulturközpontok felkarolása érdekében foglalt állást; s a kik csak élveztük ezt a meleg és mégis méltóságteljes vendéglátást, mindannyian azzal az érzéssel távoztunk mennyivel szebb, mennyivel békésebb, mennyivel tisztább hajléka lenne a tudománynak a vidék, ennél a tülekedő, zűrzavaros, nyughatatlan, önző nagyvárosnál. Az ünnepi előadó ünnepi témát választott: a magánjog és büntetőjog egymáshoz való viszonyát fejtegette. A kultúra egységének ünnepén a jogtudomány egységének nagy igazságát hirdette. S hogy Imling Konrádnak mennyire igaza van, a mikor szükkeblüségnek bélyegzi a szakemberek közt valóban divó egymás-lebecsülését: ezt egy kérdés bizonyítja, melyre csak egyféle a felelet. Vájjon különbséget tesz-e tételes jogunk magánjogi törvény és büntetőjogi törvény között ? S vájjon más fogalmakkal operál-e pl. készülő polgári perrendtartásunk J2. §-a az első és másokkal a második bekezdésben, noha az első civilisztikai, a második pedig büntető rendelkezést tartalmaz ? Nem, nincs külön magánjog és büntetőjog, sőt nincs külön magánjog és közjog sem: a jog a maga egészében, összes vonatkozó parancsai összhatásakép éri el a társadalmi élet ama szabályozottságát, a melyet czélbavesz; s a miként a büntetőjogi parancsok túlnyomó — fájdalom, ma még nagyon is túlnyomó — része vagyonjogi érdekeket oltalmaz: ugy viszont a magánjog tekintélyes és jelentőségében napról-