Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 10. szám - A parlamenti kormányrendszer Magyarországon [könyvismertetés]

yöo IRODALOM papirtörvénynél, a magyar alkotmánynak is a parlamentárizmus szempontjából alapvető jelentőségű nem egy intézménye és elve, mint arra szerző is gyakran helyesen rámutat, hosszú történelmi fejlődés eredménye, avagy irott jogszabály nélkül él a parlamenti gyakorlatban, s viszont az angol parlamenti alkotmány nem egy nagyfontosságú része nyert törvényben szabályozást ; de meg a magyar és angol parlamenti élet ritmusbeli eltérésének alapjai is a magyar parlamentárizmus még kiforratlan volta mellett talán inkább a forró vérű magyarság s a hideg angol géniusz pszychologiai különbségeiben volnának kereshetők, mint etikai okokban ! Én igenis azt hiszem, hogy a magyar és angol parlamentárizmus között van különbség ; de ez a különbség ; mélyreható, e rendszer lényeges főelvét érintő, s nem pusztán a parlamenti tagok etikai állapotában avagy a parlamentárizmus jogi alapjainak alakjában rejlik. S ez nem is lehet máskép, mert hiszen a parlamenti kormány-rendszer legsajátabb lényege, ultima analysi talán akként volna definiálható, hogy az nem egyéb, mint a\ állami főszerveknek a nép választott képviselőiből alakult törvényhozási ieslület többsége mint a nemzet többségének reprezentánsa által irányított összműködése s Magyarországon alkotmányunk sajátos szervezeti alakulásánál fogva szükségképen más az állami főszervek egymáshoz való viszonya, mint Angliában. Magyarországon állami alaptörvény szükségképivé tette, hogy a magyar király egyszersmind egy a magyar államtól független idegen államnak is uralkodója legyen s ez a helyzet egyrészt befolyásolta a magyar király s a magyar képviselőházi többség egymáshoz való viszonyának tényleges alakulását, másrészt meg a parlamenti kormányzat szervezetében a kö\ös ügyek s azok intézése módjának sajátos intézményei által olyan deformácziókat idézett elő, melyek erősen befolyásolják a képviselőházi többség és az egyes kormányzati ágak élén álló felelős személyek : a miniszterek viszonyát is. Ugyanis a magyar király állami alaptörvénynél fogva egy velünk gyakran concurráló érdekű állam souverain akaratának is alkotmányos reprezentánsa lévén, a magyar országgyűlés képviselőházának többsége az angolnál szükségképen gyakrabban jut abba a helyzetbe, hogy egy az övével ellentétes irányú királyi akaratnak deferálni legyen kénytelen ; másrészt meg a delegácziók s a közös miniszterek intézménye kiveszik az államügyek s a kabinet egy igen nagy fontosságú részét a magyar országgyűlés közvetlen politikai befolyása alól. Ausztriával való kapcsolatunknál fogva tehát nálunk más a király és az országgyűlés, országgyűlés és teljes minisztérium viszonya, mint a minő a viszony ez állami főszervek között Angliában. Van tehát különbség a parlamenti kormányrendszer tekintetében is az angol és a magyar államélet között ; de ez a különbség nem csupán külsőségekben jelentkezik, s erre a két nemzetre nézve talán csak ezek közé tartoznának a parlamentárizmus alkotmányi alapjait nyújtó jogszabályok külső megjelenési formája s a parlamenti élet ritmusa is, melyekben