Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 10. szám - Külföldi jogélet

KÜLFÖLDI JOGÉLET. pedig Deák Albert a különbség lényegét keresi és megtalálni véli. A különbség egyenesen a parlamenti kormányrendszer lényegbeli főelvét is érinti, mert az a magyar állami főszervek egymáshoz való viszonyának alaptörvényből folyó olyan sajátosságaiban gyökeredzik, melyek az angol alkotmányból természetszerűleg hiányoznak. Dehát lehet, hogy ezekben tévedek . . . Abban azonban semmiesetre sem tévedek, hogy Deák Albert szépen és helyenként szónoki lendülettel megirt müve, ha nem is annyira a magyar közjog tudományának, mint inkább a publiczisztikai irodalomnak érdekes és értékes gyarapodása. Dr. T. L. X KÜLFÖLDI JOGÉLET. I. Törvényhozás, A\ os\irák bi\tositási javaslat. E hasábokon már többször szóvá tétettek az európai törvényhozások versenyző törekvései a nyerészkedési czélzatot teljesen kikapcsoló, közérdekű biztosításügy terén. A szocziális kérdés praxisához a legfontosabb adalékok e törvények. Láttuk, mint alakult át a kezde.ben csak baleset és rokkantság elleni biztosítás, betegség és aggkor elleni biztosítássá. Mint tágult a biztosítottak köre a szoros értelemben vett munkásoktól fokról-fokra a nem önálló keresetet űzők mind tágabb köreire. Mint lépett a kötelező biztosítás mellé a facultativ, de ugyancsak a nyerészkedés kizárásával való biztosítás. A végezel : elvonni az élét azoknak a nagy csapásoknak, a melyek typikusan visszatérve, az ellenállásra képtelen kis existencz'ákat leghamarabb döntik romlásba. E csapások : a foglalkozásból eredő balesetek, a betegség, rokkantság. A fejlődés egyik utolsó állomását jelzi az osztrák javaslat, a mely ez év október 5-én harmadszor került az osztrák képviselőház elé, ezúttal javított, átdolgozott kiadásban, ama tanulságok alapján, a melyek az első javaslatnak szakbizottsági letárgyalása közben felmerültek. A javaslat kötelező és facultativ biztosításokat ismer. Az előbbi fennáll ama nem önálló keresetüzőkre nézve, a kiknek évi jövedelme az évi 3600 koronát, illetőleg a szorosan vett hivatalnoki foglalkozásokban levőké a 2400 koronát meg nem haladja. Az önálló foglalkozásokban levők facultative biztosithatják magukat. A felállítandó biztositó intézet a kötelező és a facultativ biztositások koczkázatát összefoglalva viseli. Ez ellen a munkások erős agitatiót fejtettek ki, separálni kivánvák a koczkázat viselését. De a kormány javaslata megmaradt eredeti álláspontja mellett és csak egyéb garancziák által igyekszik elkerülni azt, nehogy az önálló foglalkozásúak a törvény kedvezményeit túlságosan kihasználják a magák számára és a törvény ezáltal elveszítse szocziális karakterét. így a rokkant-