Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 10. szám - A parlamenti kormányrendszer Magyarországon [könyvismertetés]

IRODALOM. 779 Szellemes fejtegetéseinél sokkal értékesebb munkát végeznek az objectiv irány hivei, a mikor — mint például a dalmát Bogisic tette* — a tényleges állapotokat és életjelenségeket írják le, melyekben egy-egy vidék, országrész, vagy ország népe él, és ily adatgyűjtés, kritikai analizis és ez alapon történő törvényelőkészités czéljából egyesületté tömörülnek, mint a hogy a németek a «Vereinigung für zeitgemáíse Rechtspflege und Verwaltung» nevü uj egyesületben dr. Börngen, jenai Oberlandsgerichtsprásident vezetése alatt tették. Dr. Szirtes Artúr. XA parlamenti kormányrendszer Magyarországon.^ Irta : köpetei dr. Deák Albert. I. kötet : Első fele. Budapest. Grill. Ára 5 korona. Magyarország történetének gerinczét 1867 óta parlamentjének élete alkotja s igy természetes, hogy a parlamentárizmus egyes kérdéseivel mind behatóbban foglalkozik tudomány és publiczisztika. Deák Albert egy lépést tesz előre. O már nem elégszik meg egy-egy részletkérdés vizsgálatával, sem azzal, hogy a magyar parlamentárizmus kérdései csupán az általános magyar közjogon belül tárgyaitassanak, hanem egy nagyszabásúnak tervezett munkában meg akarja alkotni a magyar parlamenti kormányrendszer monográfikus és teljes képét ugy, a mint az alkotmányunkban kifejlődött s' a mint az ma nemzeti életünkben jelentkezik. Valóban nagy feladat. S igy megoldásának megkísérlése mindenesetre érdekes vállalkozás. Deák Albert müvének most megjelent részében Todd : .4 parlamenii kormányrendszer Angliában cz. munkájának rendszerét követi. Először általános bevezetést ad, majd a magyar király hatalmának jellemzése után kifejti a király és a minisztérium viszonyát, ehhez függelékül felelős kormányaink parlamenti történetének rövid vázlatát adván ; végül vázolja a kormány viszonyát az országgyűléshez. Mindenütt uz a módszere, hogy ismerteti az angol viszonyokat, főleg Todd, Dicey és Hatschck nálunk is közkézen forgó müvei alapján s párhuzamosan a mieinket, ebben első sorban a tudomány és az államélet nagy parlamenti tekintélyeire támaszkodva s főleg Lányi Bertalan : A Fejéiváry-kormány cz. müvével polemizálva. Fejtegetéseiben arra az eredményre jut, hogy a magyar és az angol parlamenti kormányrendszer lényegében megegyezik s a különbséget a két parlament erkölcsi erejében és abban látja, hogy szerinte ta magyar parlamentárizmus létele. . . szilárdabb anyagi alapon áll, mint a% angolé. Mert törvényen nyugszik.» Én a különbséget nem ezekben keresném. Hiszen nem is szólva arról, hogy az alkotmányjogban annyira konzervatív angolok szokásjogát talán még sem lehet joggal kevésbé szilárd ^anyagi alapinak tekinteni a * Bogisic: A délszlávok mai jogszokásainak gyűjteménye. (Megjelent az 1870-es években horvát nyelven. — L. EhrUch i. m. 157—1;8. 1.).