Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 10. szám - Jog és szocziológia [könyvismertetés]

IRODALOM. 777 határozata, illetve a vádhatározat minden része ellen, vagy kimondatik, hogy a kir. tábla kizárólag a letattózlatások kérdése szempontjából vizs­gálhatja felül a vádhat;'rozatot. Dr. Kemény Miklós. IRODALOM. X.J°S és szocziológia. (*Lt Droit el la Sociologie* par Raoul Brugeilles, Juge suppléant au Tribuna! civil de Bordeaux. — Bibliothéque de philosophie contemporaine. Paris, Alcan. 1910.) Hangzatos czim, melytől az ember sokat vár. Egy uj irányt jelent a jogtudomány fejlődésében, melynek harezosai már itt is, ott is meg­fúlták a riadót. Különösen a frankfurti dr. Sin^hcimcr Hugó határozott hangú és bátor kezdeményezése óta 1 van a kérdés Németországban napi­renden. A tavaly megtartott német szocziológiai congressuson dr. Kanto­rov'ü\ értekezett hasonló czimen a kérdésről 2 és számos más Írásban 3 hangzanak fel rokon törekvések. A németek majdnem mind az objectiv módszert ajánlják a jogtudo­mányi kutatások terén ; vagyis azt a módszert, melyet közönségesen leiró szocziológiai (desciiptiv sociologyj vagy szocziográfiai kutatásnak neveznek. Ez a módszer az életjelenségek kritikai ismertetésében áll, azzal a kifeje­zett czélzattal, hogy eme inductive szerzett tanulságok alapján és a már szokásjog alakjában kialakult jogszabályok felhasználásával igyekezzék a törvényhozás az életnek megfelelő, az élet követelte törvényes jogszabá­lyokat megalkotni. A francziák közül különösen Durckheim * képviseli ezt az irányt. A másik főirány a psychologiai iskola, melynek főképviselője a fran­cziák nál Tarde, a németeknél Símmel. Brugeilles szóban forgó munkájában (47. és köv. 11.) az objectiv iskola módszerében azt hibáztatja, hogy nem veszi külön figyelembe azo­kat a jelenségeket, me'yeket sphénoménes interpsychoiogiques» néven nevez a franczia tudomány. E néven a tudomány azokat a jelenségeket érti, melyek az egyéneket szocziális egészszé egyesilik, tömörüléseiket 1 Sin^heimer: Die soziologische Methode in der Rechtswissenschaft. (München. Rieger). — Nálunk Meséién? Artur-nak «A svájezi polgári törvénykönyvről)) czimü mun­kája az első nagyobb magyar mü, mely kifejezetten az objectiv szocziológiai módszer al pján áll. 2 Kanlorovit\: Recht und Sóziologie. (Verhandlungen des I. deutschen Sozio­logentages. Tübingen, Mohi). I Pl. Eugen Ehrlich: Die Erforschung des lehendeo Rechts. (Jahrbuch für Gesetzgebung etc. 1911. I. s/ám). 4 Durckheim: Les regles de la Méthode scciologique. (Paris, Alcan).

Next

/
Thumbnails
Contents