Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - Schwarz Gusztáv tanítása a jogi személyről a német jogi irodalomban

6b SCHWARZ GUSZTÁV TANÍTÁSA A JOGI SZEMÉLYRŐL. a mi e távoltartó kritikák mögött rejlik, az a legteljesebb deferálás Schwarz elmélete előtt. Ahhoz, hogy Schwarz elméletét a tételes jog magyarázására felhasználjuk, csak a terminológia átírása szükséges. Sőt még ez sem. Schwarz maga hangsúlyozza, hogy elméletének a jogtanba átvitelénél a terminológia mellékes; a fő az analízis elemeinek helyes felismerése. Minthogy ezek a szavak: jogalany, természeti és jogi személy, képviselő stb. megvannak, az uj terminológia kialakulásáig megtarthatók. De különben a hagyományos előadási mód átalakításának szüksége semmi esetre sem lehet akadálya annak, hogy a tudományban a felismert tévedést elejtsük és az igazságot állítsuk helyébe. Valóban, a mit eddigelé Schwar^ elméletének ellene vetettek, az semmi egyéb, mint a vis inertiaenek, a hagyományos jogi gondolatképzés tehetetlenségi nyomatékának kifejezője. Ez nyilatkozik meg Fischer giesseni tanár bírálatában* is, a kinek legfőbb ellenérve csak az: «Die Lehre von Schwarz ist bei aller bestrickenden Einfachheit künstlich». Ámde hiszen majdnem minden tudományos igazságunk «mesterkélt», ha mesterkéltnek tekintjük azt, a mi ellentétben áll a hagyományos, megszokott, laikus szemlélettel. Maguk e czáfolatok hangosan hirdetik, hogy Schwarz elmélete immár megvetette lábát a német irodalomban és hogy gondolatai elháríthatatlan erővel ragadják meg azokat is, a kik látszólag ellene szegülnek. Minden uj szemléleti mód kezdetben idegenkedést, ellenhatást vált ki. Gondoljunk csak az impressionista művészet kezdeteire: hozzá kellett szoknunk, hogy megérthessük és méltányoljuk. Schwarz tanítása a német jogtudomány körében a legjobb uton van e megszokás felé. Mi magyarok méltán lehetünk büszkék a magyar szerző elméletének erre a sikerére. Itt az ideje, hogy magunk is behatóbban foglalkozzunk vele. * «Die Rechtswidrigkeiu (Fischer Abhandlungen zum Privatrecht u. Civilprocess) 77—42. 1.