Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 10. szám - A haszonélvezet átruházhatósága

A HASZONÉLVEZET ÁTRUHÁZHATÓSÁGA. 76 I irányban volna fontossága; a bérlet telekkönyvi bekebelezésének ugyanis a fenti két szemponton kivül egyéb jelentősége is van, az, hogy a bérlő benn van a telekkönyvben és kérheti a telekkönyvi oltalmat. Vagy, hogy érthetőbben fejezzem ki magam, ha a bérlő nem is juthat olyan helyzetbe, hogy az ő bekebelezett bérletére hivatkozzék, olyan helyzetbe már juthat, hogy az előző telekkönyvi bejegyzésekre hivatkozhassék. Egy példa világosítja meg a beszédet. Az ingatlant, a melyet a tulajdonos bérbead, elperlik a tulajdonostól, eredeti érvénytelenség czimén. A bérlő hivatkozhatik-e arra, hogy a mikor ő a bérletét bekebeleztette, bizott a telekkönyvi állapotban, vele szemben tehát az ítélet nem szüntetheti meg a bérletet. A bérlőnek itt nyilvánvalóan arra kell a telekkönyvi bejegyzés, hogy a bérbeadó telekkönyvi tulajdonára hivatkozhassék, mert az kétségtelen, hogy ő maga a telekkönyvön kivül állva, erre nem hivatkozhatnék. A telekkönyvi jóhiszemre is csak az hivatkozhatik, a ki a telekkönyvbe bekerült. A bérlet bekebelezése segiti a bérlőt ahhoz a joghoz, hogy mások telekkönyvi jogára hivatkozva, magával szemben ne engedjen olyan jogot érvényesíteni, a mely a telekkönyvből az ő jogszerzése idején ki nem tünt, vagy a másik oldalról tekintve, a bérlő hivatkozhatik abba a telekkönyvi állapotba vetett bizalmára, a mely az ő bérletjoga bekebelezésekor fennállott. A bérlet bekebelezésének fent emiitett kétágú kihatásához járul tehát ez a harmadik, a telekkönyvi jóhiszem oltalmának igénybevétele. Ebből a szempontból tehát a haszonélvező bérlőjének is érdekében áll jogának bekebeleztetése, és így nem lehet a haszonélvezetre engedett bérletet a bekebelezéstől azzal elütni, hogy a bekebelezésnek semmi jelentősége nincs. A német polgári törvénykönyv és a Tervezet szabályozásának Indokolásbeli megvilágítása azonban a bérlet bekebelezhetését fel sem engedi vetni. A szabály azt mondja: a haszonélvezet nem ruházható át, csak a gyakorlása; a magyarázat erre azt mondja, hogy a dologi