Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 10. szám - A haszonélvezet átruházhatósága

yö2 DL BECK SALAMON hatályú átruházás kizártsága mellett a kötelmi átruházás meg van engedve. A miből az a következtetés folynék, hogy a bérlet nem kebelezhető be, mert ez által dologi joggá válnék, a mi pedig nincs megengedve. A haszonélvezetre engedett bérlet bekebelezése tehát ellene mondana a csak kötelmi erejű átruházás tanának. Ez a következtetés is mutatja annak a felfogásnak megtévesztő voltát, a mely a haszonélvezet, illetőleg gyakorlásának átruházását egyenlősiti a dologi, illetőleg kötelmi hatályú átruházással. Föntebb már emiitettük, hogy nemcsak az átengedés kisebb-nagyobb hatályossága, egy vagy több személyre kiható ereje a különbség a haszonélvezet meg a gyakorlás átengedése között, hanem maga az átengedett jog is más-más a két esetben. Csak közelfekvő volt az egyik-másik kérdésre a dologi kötelmi hatály analógiájával felelni és ebből az analógiából észrevétlenül tartalmi egyenlősítés lett. A kötelmidologi hatály elhamarkodott tételéből tehát nem vonhatók le semmilyen irányban következtetések. A haszonélvezet maga nem ruházható át, igy szól a törvényi szabályozás. Ebből az volna következtethető, hogy a haszonélvezeti jog a maga egészében el nem idegeníthető. Ez azonban nem áll, mert a haszonélvezet joga elidegeníthető, egész tartamára eladható. Igaz, hogy a haszonélvezet megszerzője mindig az eredeti jogosult haszonélvezeti jogán keresztül és annak közvetítésével jut jogához. És minden áron bele kell gyömöszölni a haszonélvezet végleges elidegenítését a törvényi szabályozás keretébe, de a gyakorlásnak a haszonélvezet egész tartamára történt elkötelezése sehol megtiltva nincs. A haszonélvezet ilyen egész tartamra szóló elidegenítése egyébként nem a törvény kihasználása, hogy mesterkélt konstrukcziókkal olyan eredményhez jussunk, a mit a törvény meggátolni akart. Sőt a német törvény indokolása kifejezetten hangsúlyozza a haszonélvezet egészben történt elidegenítésének lehetőségét, a melyet megengedhetőnek mond azzal az érveléssel szemben is, hogy a haszonélvezet, mint bizonytalan tartamú jog gyakorlásának át-