Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 10. szám - A haszonélvezet átruházhatósága

A HASZONÉLVEZET ÁTRUHÁZHATÓSÁGA. társaság ellenőrző közegének a német keresk. törvény 246. §-ának mintájára adassék meg a jog, hogy a közgyűlés bármikor egybehívhassa, a mikor azt a társaság érdekében szükségesnek találja. Egyelőre a részvényjogunk reformálását czélzó javaslatokból ennyi elég. Jól tudom azt, hogy vannak még másutt is hézagok, de azokról esetleg más alkalommal. Különben is, mig törvényhozási reformra kerül a sor, bizonyára még sokan fognak hozzászólni e fontos kérdéshez. De a most kifejtettek is — bármennyire hézagosak és tökéletlenek legyenek is fejtegetéseim — legalább esetleg további eszmecserére és a kérdés beható megvitatására szolgálhatnak alapul. A HASZONÉLVEZET ÁTRUHÁZHATÓSÁGA. Irta: Dr. BECK SALAMON. A Tervezet 753. §-a a következő szabályt adja: «A haszonélvezet át nem ruházható. A haszonélvezet gyakorlását át lehet ruházni.» Az Indokolás, miután szemlét tart a kérdésnek a különböző jogrendszerekben való szabályozása felett, a mai jogállapotban is a T. szabályát látja feltalálhatónak, bár nem a bizonyosság hangján. Czitálja a győri táblának egy határozatát, «a haszonélvezet, a mennyiben az átruházhatás, illetőleg elidegenítés kikötve nincs, másra át nem ruházható*. A budapesti kir. törvényszéknek egy, a felsőbíróságok által is jóváhagyott Ítélete a győri kir. itélő tábla határozatában is kifejezésre jutott szabálynak megfelelően, megállapítja, hogy a magyar joggyakorlat a haszonélvezet átruházhatatlanságát csak azzal a korlátozással fogadta el, a mennyiben az eredetileg szerződő felek az átruházhatóságot különösen meg nem állapították. (C. 5753/1905. Ld. Dr. Márkus : Dologjog. Grill féle- Törvénytár 368. o.). Ez az itélet már a T. megjelenése után hozatott. Ezekből a határozatokból reveláló jogszabályokkal szem48*