Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 9. szám - Külföldi jogélet

KÜLFÖLDI JOGÉLET. Megvan előzve az. hogy a történeti fejlődés esetleg erőszakos uton kényszerítse ki a jogi normákat. Az evolutióval revolutiót takarít meg az emberiség. 181 i-ben Ausztria politikai tekintetben szétzüllésnek induló, pénzügyileg a tönk szélén álló állam volt. Az adóteher a folytonos hadi költségek folytán egyre növekedett; az ipar, a mely Mária Terézia alatt fellendült, most pangott; az üzleti élet a kontinentális zár, a rossz vámviszonyok, a papírpénz teljes értékdevalvácziója folytán meg volt bénítva. Ebben a gazdasági társadalomban az Optk.-nek kevés szerepe volt és fennállásának első évtizedeiben mintegy anticipálta a későbbi történeti fejlődést. A negyvennyolczas év eseményei a liberalismus diadalát jelentették ugy magánjogi, mint közjogi téren. Politikai tekintetben ugyanazok a követelmények léptek előtérbe, a melyeket az Optk. a magánjogi téren már megvalósított. Az egyénnek, már most mint politikai alanynak is teljes érvényesülését követelték. Sőt magánjogi téren még annál is tovább mentek, azokban a szocziális követelményekben, a melyeket az agráriusok, az ipar, a munkások a maguk részére követeltek. Itt jutottak először összeütközésbe a törvénykönyv természetjogi conceptiói az élettel. aEine geometrische Figur neben dem physischen Körper!» Csakhogy a negyvennyolczas mozgalom egy rövid fellobbanás volt csupán, komoly következmények nélkül, sokat az Optk.-nek sem ártott. A kor fejlődése azt az álláspontot, a melyet az Optk. előre jelzett, csak az ötvenes évek végén, 1859 után érte el. A kapitalizmus hatalmas fejlődése juttatta a liberális eszméket ugy politikai, mint gazdasági téren teljes diadalra. Sőt — és ezt Kleinnel szemben merném állítani — politikai téren még nem is teljes ez az evolutio. A politikai liberalizmus egy étappe-vel később jött, mint a gazdasági és igy a magánjogi liberalizmus is. így Ausztriában csak a legutóbbi években történtek meg a legerősebb lépések a bevallott politikai liberalizmus felé és a tendenczia még ma sincs teljesen befejezve. Az evolutio általában radikálisabb volt a gazdasági téren, mint a politikai téren. Ma már azt mondhatjuk, hogy a gazdasági liberalizmus kissé túlélte magát és ezze' együtt azok a jogrendszerek is, a melyek a feltétlen liberalizmus álláspontján megmaradtak. Mindinkább fokozódó erővel kérnek teret a törvényhozásban a szocziál-etikai és szocziálpolitikai követelmények. Ha ez irányok viszonyát nézzük, az Optk.-höz, azt láthatjuk, hogy az nem állta útját annak, hogy külön törvények által, bizonyos szocziál-etikai elvek a magánjog rendszerébe beillesztessenek. Az a kérdés, vájjon revízió alá lesz-e vehető a törvénykönyv szocziálpolitikai szempontból, vagy pedig ujat kell alkotni helyéber Erre nézve Klein nézete a következő: «Es werden Ergánzungen des Gesetzes oder die Revision einzelner Partién oder Vorschriften im sozialen Sinne unvermeidlich sein, wenngleich die soziale Bewegung noch nicht im Standé ist, das Bgb. durch eine neue