Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 9. szám - Külföldi jogélet

KÜLFÖLDI JOGÉLET. Pnvatrechtsordnung ihres Gepráges zu ersetzen. • Az Optk. él és érvényben van és az a jogrend, a mely megalkotásakor egy vizió volt. ma valóra vált. Hogy minő szerepe lesz a jövő jogfejlődésében, az meghatározhatlan. A múltból a jövőre nehéz a következtetés. «Sáculares bildet sich selten nach Regei und Richtscheit.» Wellspacher Móric\ dr. bécsi egyetemt tanár «Das Naturrecht und das Abgb.n cz. értekezésében a törvénykönyv viszonyát analizálja korának természetjogi iskoláihoz. Már a Mária Terézia által összehívott törvényelőkészítő bizottság (1753) bizonyos alapelveket — Kompilationsgrundsátze — dolgozott ki, a melyek a régebbi természetjog talajában gyökereznek. Ezek elseje a természetes szabadság: «eines von jenen unschátzbaren Gütern, so nicht weiter zu verschránken, als es das allgemeine Wohl erfordert». A Codex Theresianus ezeknek az alapelveknek nyomát erősen magán viseli, de azok nem olvadtak be annak rendszerébe, hanem mind teoritikus alapelvek inkább külső kapcsolatban állanak a törvénynyel, a mely a római jog és a «gemeines Recht» szellemében készült. A természetjog teljesebben érvényesül II. József törvénykönyvében, a mely összes alattvalóinak teljes kivétel nélküli szabadságát, törvény előtti egyenlőségét és jogképességét ugy ingó, mint ingatlan javak megszerzésére elismeri. A legteljesebb elismerése a természetjog elveinek Martini tanár hatásának tulajdonitható, a kinek alkotása a Westgalizisches Gesetzbuch ebben az irányban a fejlődés tetőpontját jelzi. A Contrat social felfogása uralkodik ebben a törvénykönyvben. Az emberrel veleszületett elidegeníthetetlen alapjogok rendszere csak ugy ki van képezve, mint azt a franczia forradalom tette. Iróniája a történelemnek, hogy ezek az elvek a reactio és ellenforadalom hazájában 1797-ben törvényerőre emelkedtek. Az Optk. keletkezésének utolsó stádiumában ezek a természetjogi és erősen politikai színezetű alapelvek töröltettek és pedig főleg Zeiller hatása folytán, a ki noha maga is nagy hive volt a természetjognak, de az ilyen általános alapelveket polgári törvénykönyvbe nem valóknak tartotta. Annál inkább megmaradt a természetjog nagy hatása az egyes jogintézmények szabályozásánál, valamint az egész törvénykönyv kifejezésmódjában, felépítésében és karakterében. A tiszta, szép, könnyen érthető nyelvezet a természetjogi iskola nagy tanárának, Martininek müve és Zeiller revíziója annak nem ártott, csak tömörebbé, jogásziabbá tette az egyes kifejezéseket. Ha az Optk. tartalmát tekintjük, azon végig vonul a természetjogi iskola hatása. A 7. §. szerint a törvény hiányait a «természetes jogelvekéből kell pótolni. Ezzel a szabad jogfejlesztésnek hatalmas impulzust adott és egyszersmind objektív alapot, a melyet azonban a praxis még mindig nem használ ki eléggé. A természetes jogelveknek subsidiárius forrásul való felállítása helyesebb mint a svájczi ptk. 1. 5j-a, a mely szerint a biró