Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 9. szám - Külföldi jogélet

KÜLFÖLDI JOGÉLET. a melyek a törvénykönyv keletkezési történetére, megalkotóinak személyére, a forrásokra, az Abgb. szocziális, gazdasági méltatására vonatkoznak, mig a második kötet az egyes részekre vonatkozó monográfiákat foglal magában. A sorozatot dr. Klein Ferenc^ volt osztrák igazságügyminiszternek magas nézőpontból megirt, rendkívül érdekes tanulmánya nyitja meg: «Die Lebenskraft des alig. bürgerlichen Gesetzbuche», a melylyel kissé bővebben kívánunk foglalkozni. Felveti azt a kérdést, hogy vájjon minek köszönheti az Abgb. jubileumát, kiváló sajátságainak-e, avagy a történet véletlen kedvezésének r Semmiesetre sem lehet ennek hosszú életét arra visszavezetni, hogy az évtizedeken keresztül annak legkülönbözőbb jogtételei az általános tetszést elnyerték volna. A tömeg általában kevéssé kerül érintkezésbe a törvényekkel és csak a legáltalánosabb, minden társadalmi osztályt és életviszonyt átfogó jogtételek azok, a melyek a nép közmeggyőződésében birják életgyökerüket. Az Optk. annak a droit naturel-nek szülötte, a mely a XVIII. század jogbölcselőinek írásaiban élte platonikus létét. Klein szerint: «Das Naturrecht dürfte kaum etwas anderes hervorgebracht habén, das sonnig, gefállig, mutigfrei und weltláufig ist wie dieses Gesetz.» Radikális szakítás foglaltatik benne a múlttal és a históriai alakulásokkal, egy teljesen uj jogrend felállítása az állami czentralizmus alapján, szemben a múltnak particularismusával és rendi tagozottságával. Az Optk. azt vitte véghez Ausztriában — csakhogy simábban és 'assabban — a mit Francziaországban a forradalom. Mindkettőben egy magasabb társas együttélési formának úgyszólván utopistikus képe foglaltatik. Az Optk. keletkezésének időpontjában ép ugy anachronismus, mint a franczia forradalom legtöbb tétele. Ausztriában az ancien régime-tői az átmenetet a modern korba az Optk. képezi. A XVIII. század még a lekötöttség kora volt minden tekintetben. A nemzeti erők vérkeringése még száz irányban meg volt kötve. Ezzel szemben az Optk. magánjogi jogrendje a felszabadulást, a lánczok lehullását, a hatalmas szabadságot jelenti. Szabadság az egyéniség teljes kifejtésére, szabadság a javak forgalmában és az embereknek a javakhoz való viszonyában. Megteremti a javak teljes forgalomképességének és korlátlan értékesíthetőségének összes feltételeit. Savigny kifogásolja, hogy a dolog — Sache — fogalma oly tág az Optk.-ben, hogy az alá minden fogható, szolgáltatások, kéz- és agymunka stb. Ezzel minden érték forgalomképessé tétetett. Hasonlóan liberális felfogást tapasztalunk a tulajdonszerzésnél, az öröklési képességnél, rendelkezési jognál élők közt és halál esetére, e rendelkezések korlátlan visszavonási jogánál, korlátlan szerződési jognál, korlátlan megterhelési szabadságnál. A forgalomképesség összes akadályai el vannak távolitva és a jog-