Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - A hágai váltójogi államértekezlet

48 DF FODOR ÁRMIN Az egységes törvény tervezete elfogadta a német váltórendszernek azt az alapvető felfogását, hogy a váltó abstract jogügylet és ilykép a franczia jognak az a felfogása, hogy a kiállító köteles fedezetet adni, nem vehető fel a váltótörvénybe. Gyakorlati értéke a fedezet követelményének főkép a kiállító csődje esetében nyilvánul, a mikor franczia jog szerint a váltóbirtokosnak erre a fedezetre külön jogai vannak. Az angol váltótörvény, a mely a fedezet kérdését a váltójogból szintén kiküszöbölte, kénytelen volt Skótországnak e tekintetben kivételt engedni. A két rendszer hiveinek ellentéte oly merev, hogy főkép ebben a kérdésben kellett tartani attól, hogy a megállapodás Francziaországgal nem lesz lehetséges. A megegyezés azonban mégis létesült. A francziák hozzájárultak ahhoz, hogy az egységes törvénybe semmiféle rendelkezés ne vétessék be a fedezetről. Ezzel szemben az egyezménybe fel kellett venni oly rendelkezést, hogy az a kérdés, vájjon a kibocsájtó köteles-e lejáratkor fedezetet adni és hogy a váltóbirtokosnak erre a fedezetre külön jogai vannak-e, érintetlenül fog maradni (12. czikk 2. bekezdés). A franczia jogra való tekintettel az egyezményben egyéb kisebb jelentőségű fenntartásokat is fel kellett venni. így az egyes szerződő államoknak fenn kellett tartani azt a jogot, hogy eltérőleg attól az általános szabálytól, hogy a váltókezességnek magára a váltóra, a toldatra, vagy a másolatra kell irva lennie, megállapíthassák, hogy területükön a váltókezesség külön okiratban vállalható czikk). Fenn kellett továbbá tartani azt a jogot, hogy eltérőleg attól az általános szabálytól, hogy a váltót a fizetés napján vagy ezt a napot követő két köznap egyikén lehet fizetés végett bemutatni, megállapítható legyen az is, hogy a váltóbirtokos kártérítési kötelezettség terhe alatt a váltót már a lejárat napján köteles bemutatni 7. czikk;. Végül a franczia jogra tekintettel nem volt felvehető egységes szabálykép a váltó elveszése esetére a megsemmisítési eljárás, hanem az egyezményben fenn kellett tartani a nemzeti törvény-