Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - A hágai váltójogi államértekezlet

46 Dí FODOR ÁRMIN tális jogok álláspontjáról, mind a bizottságnak azokra a tagjaira nézve, a kik az angol jogot kevésbbé ismerték. A conferentia elnöke Asser maga is többször jött be bizottságunkba és a legnagyobb érdeklődéssel kisérte ezeket a vitákat. Miután az öt bizottság befejezte munkáját és elkészítette jelentését, összeült a központi bizottság. A szabályzat értelmében a központi bizottság az egyes bizottságok elnökeiből és előadóiból állván, Magyarország abban nem lett volna képviselve. A conferentia azonban mintegy elismerésül azért a munkáért, a melyet Magyarország az ügy érdekében kifejtett, egy magyar kiküldöttnek helyt adott a központi bizottságban. A munka súlypontja természetesen ennek a bizottságnak tárgyalásain volt. A központi bizottság előadóiul egy franczia és egy német kiküldöttet, Lyon-Caen-t és Sunons-t választotta, hogy ilykép a kiegyenlitendő két váltórendszer mindegyike egy előadó által legyen képviselve. Természetesen a döntésnél is Francziaország és Németország vitte a vezérszerepet. A központi bizottság munkálatainak befejezte után a két előadó együttes jelentést készített a bizottság határozatairól. A nemzetközi jog tárgyalása végett alakított bizottság külön jelentést készített határozatairól. E két jelentés alapján készült azután egy egyezmény és egy egységes váltótörvény tervezete. Ezek a tervezetek ezután a teljes-ülés által letárgyaltatván, az államértekezlet 1910 július 2^-ikén tartott záróülésében azokat a további tárgyalás alapjául elfogadta és az egyes államok kiküldöttei az erre vonatkozó záró jegyzőkönyvet aláírták. Az államértekezlet annak az óhajának adott kifejezést, hogy egy ujabb államértekezlet az addig beérkező vélemények alapján ezeket a tervezeteket újból tárgyalja és végleges szövegüket megállapítsa. Azt tervezik, hogy ez az ujabb államértekezlet 191 1 őszén üljön össze Hágában. Ez az értekezlet előreláthatólag azzal fog végződni, hogy az államok túlnyomó része hozzájárul az egyezményhez és elfogadja az egységes törvényt. Az államértekezlet tehát leküzdötte azokat a nehézségeket,