Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1911 / 1. szám - Külföldi ítéletek az új polgári perrendben
KÜLFÖLDI ÍTÉLETEK AZ UJ POLGÁRI PERRENDBEN. államnak polgáraira nézve, a kiknek legnagyobbrészt az alperesi szerep jut s ennek az államnak joghatóságára ez mégis csak nagy hátrányt jelent. Különösen nagy hátrány akkor, a mikor ezt a szabályt abban az értelemben veszik, a melyben azt eddig nálunk vették s a melyben a német és az osztrák gyakorlatban alkalmazzák. Azt mondják ugyanis, hogy a külföldi bíróságnak nem kell valósággal a belföldi jog szerint illetékesnek lennie, elég, ha eme jog szerint csak általában illetékes lehetett volna. így természetesen az alperes aránytalanul rosszabb helyzetben van, mint belföldön, mert mig itt csak egy bizonyos bíróság illetékessége áll fenn reá nézve, addig ott bármelyiké. És épen ez indította az igazságügyi bizottságot arra, hogy a belföldi illetékességhez való alkalmazkodást az elismerendő külföldi ítéletnél szigorúbb mérték alá vonja. Oly szöveget állapított meg, a melynek értelmében a külföldi jogerő a belföldön csak akkor ismertetik el, ha a külföldi bíróság valósággal is illetékes volt a belföldi jog szerint. Ez az egyik igen figyelemreméltó eltérés és szigorítás az illetékesség kérdésében. Távol áll tőlem ennek jelentőségét olyan állam polgárai szempontjából, a kik az elismerendő Ítéletben rendszerint alperesek, alábecsülni, mert elég világos, hogy jobban vannak megvédve, midőn ügyükben a külföldnek csak egy bizonyos birósága ítélhet, mint akkor, mikor ezt a külföld bármelyik birósága teheti. De nem hallgathatom el, hogy elegendő védelemnek sem tekintem. Ha az állam a belföldi forgalomban ugy kénytelen berendezkedni, hogy az általános illetékesség mellett sok különös illetékességi okot is fogad el, —pedig minden modern állam kénytelen vele, — alpereseit már a belföldi forgalomban is nagy hátrányokkal sújtja, mert arra szoritja őket, hogy gazdasági központjuktól távol fekvő helyeken álljanak perbe. Ha már most az ilyen illetékességi rendszert a külföldi itélet elismerésének mértékéül állítjuk oda, nyilvánvaló, hogy az alperes az ő gazdasági központjától még távolabb fekvő helyen kénytelen perbe állani s igy még súlyosabbak az őt érő hátrányok [ogillam X. évf. i. f. J