Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - Jogerő a közigazgatási intézkedések területén

JOGERŐ A KÖZIGAZGATÁSI INTÉZKEDÉSEK TERÜLETÉN. mert az úgynevezett contentiosus ügyek területén belül is lénye­ges külömbségek észlelhetők. Olvassa el bárki Bernatzik könyvét (Rechtsprechung und materielle Rechtskraft, Wien, 1886), mely a legtudományosabb alapon tárgyalja ezt a kérdést, vagy Tezner­nek idevonatkozó müveit (Handbuch des österreichischen Ad­ministrativverfahrens) továbbá «Die deutschen Theorien der Vervaltungs-rechtspflege», vagy O. Mayer közigazgatási jogát (Deutsches Verwaltungsrecht), vagy Müller Wolfgangnak ebben az évben megjelent értekezését (Rechtskraft im Verwaltungstreit­verfahren) oly formulázásra nem talál, mely a gyakorlati életet megnyugtató, ennek minden zegét, zugát bevilágító általános szabályban tudná elhatárolni azt a területet, melyen a jogerő tevőleges és nemleges hatásait általában vagy mily mértékben kell alkalmazni. Mig Mayer és Tezner minden közigazgatási intézkedésre elvileg kiterjesztik a jogerő tanát, addig Bernatzik az osztrák tételes jogra támaszkodva csak a közigazgatási hatá­rozatok «Entscheidungen» területét tartja alkalmasnak a jogerő érvényesítésére. Ezt a következtetést Bernatzik a közigazgatási jogszolgáltatás elvéből vonja le. Mig Bernatzik azt tanítja, hogy a jogerejüség köti az államot, azaz: az államot képviselő köz­igazgatási hatóságokat is, mert, kivéve a semmiségi okot, vagy ha az ujrafelvétel esete áll be, a közérdek a már meghozott jogerős határozat megváltoztatását nem indokolja,* addig Tez­ner megengedi, hogy közérdekből a közigazgatási hatóság újra eljárhasson, sőt nem zárja ki a magánérdekből való uj eljárást sem, csupán azt tűzi ki feltételül, hogy az uj határozat harma­dik személynek kárt ne okozzon. * Bernatziknak erre az álláspontjára jegyzi meg Ad. Menzel (Mischler-Ulbrich Österreichisches S. W. B.): Alléin der praktische Wert dieser Lenre wird wesentlich dadurch bestimmt, in welcher Weise der Begriff der Nichtigkeit einer Entscheidung begrenzt wird, in welchen Fállen die Wiederaufnahme zulássig erscheint. Werden hier enge Grenzen gezogen, dann kann jene Lehre den praktischen Bedürfnissen des Staatslebens nicht entsprechen ; es würden den Interessen zum Opfer fallen. Falls jedoch jene beiden Sicherheitsventile gegenüber rechtswidrigen und dem öffentlichen Wohle zuwiderlaufenden Entscheidungen eine breite Grundlage erhalten, dann kann man immerhin von den auch der Verwaltung gegenüber unabánderlichen Entscheidun­gen sprechen ; praktisch ist das Princip der Rechtskraft erschüttert.

Next

/
Thumbnails
Contents