Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - Jogerő a közigazgatási intézkedések területén

6 D? WLASSICS GYULA teni. Vannak azonban többen a középúton. Ezek arra töreked-nek, hogy a közigazgatási intézkedéseknél is elkerülhetetlen jogerőt közvetítő javaslatokkal békitsék ki a közigazgatási közérdek követelményeivel. Ez a helyes ut. De ezen az uton az útjelzőről nem szabad letörölni, azt a figyelmeztetést, hogy a valódi, az élő közigazgatási jog területén döntésre váró ügyek nagy részénél nem közjogokról, nem közérdekről, de alanyi magánjogokról van szó. Ha végig tekintek ennek a kérdésnek külföldi irodalmán — hazánkban nagyon keveset találok, legújabban dr. Boér Elek* foglalkozott ezzel a kérdéssel bővebben — megállapíthatom, hogy az egész terület a confusiók, a le nem szűrt jogi nézetek tarka területe. De különösen össze-vissza van bogozva a felelet arra az elénk toluló kérdésre, hogy melyik a közigazgatási intézkedéseknek vagy határozatoknak az a csoportja, melyen a jogerő hatásai érvényesülhetnek. Az, hogy a közigazgatási intézkedéseknek van egy nagy területe, mely nem ismeri el a jogerő hatásait — különösen a non bis in idem következményét — az vitán kivül áll. Ez a terület az úgynevezett szabad, alkotó közigazgatás széles területe, midőn a közigazgatási intézkedés lényege bizonyos siker elérésére irányul, hol a siker szabályok zsugába nincs kötve. Itt formátlanul helye van az érdekeltek uj előterjesztésének, uj kérésének vagy a hivatalos beavatkozásnak. A sikerre irányzott cselekvőség itt a döntő tényező. A hol azonban a közigazgatási intézkedés lényege általában nem a siker, hanem a lényeg a jognak szorosan meghatározott elvei szerint közigazgatási itélethozásban érvényesül: ott a jogszabály által pontosan meghatározott eredményről és nem sikerről van szó. Következőleg elismert tétel az is, hogy a közigazgatási jog rendszere a közigazgatási itélethozás területén a jogerő intézményét és annak hatásait nem nélkülözheti. Csak a területkijelölés «absolut» szabályát nehéz felállítani. Nehéz pedig azért, A közigazgatási intézkedések jogereje. Budapest, 1910.