Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1911 / 1. szám - Jogerő a közigazgatási intézkedések területén
4 DF WLASSICS GYULA követelményei miatt nem is lehet, hogy csak a tiszta közigazgatási vagy közjogi természetű ügyek tartoznának közigazgatási hatósági körbe és a doctrina mégis a leggyakrabban ugy beszél a közigazgatási hatóság intézkedéseiről, mintha azokon belül nem volna föltétlenül szükséges éles határvonalak felállítása. Egészen más a jogviszony belső természete, midőn két magánfél harczol egymással vagyoni érdekéért, tehát az ügyfelek harcba, és egészen más, midőn a község polgára községi választói jogát kéri megállapítani, midőn szegénységi bizonyítványt, ipari engedélyt stb. kér a hatóságtól, midőn a magánfél nem egy másik magánféllel áll szemben, hanem az államfelsős éget gyakorló hatóságtól kér valamely intézkedést stb. Ezeket a legeltérőbb természetű jogviszonyokat — nem is szólva a közigazgatásnak teremtő, a közjóléti intézményeket megvalósitó munkásságáról — nem lehet nagy általánosságban csak a magánjogi viszonyok számára alkotott perjogi intézmények kaptafájára húzni. A legészszerübb irányt mutató elv itt csak az lehet, hogy a magánjog és polgári perjog intézményei abban az arányban érvényesüljenek a közigazgatási jog területén, a mily arányban a közigazgatásinak kijelentett ügy vagy tisztán magánjogi viszony, vagy azzal hasonszerü; egyebekben azonban csak a közérdek követelte kisebb vagy nagyobb arányú módosulás van helyén. Nem a fogalmakért van az élet, de a fogalmak vannak az életért. Merev következetességekkel végsőig vitt «analysis»-sel mindent a «lehetetlenségig» lehet vinni. Nincs magánjogi elv sem, melyet merev következetességgel absurdumig ne lehetne fokozni. Egy nemzet jogérzékéről nem az tesz tanúságot, mily merev következetességgel és dialectikai játékkal tud egy ehet a gyakorlati életben keresztül vinni, hanem az, miként tudja az ellentétes érdekeket a jog szabályaival összeegyeztetni. A magánjog legkiválóbb mesterei kétségkívül a rómaiak voltak, de azért — és erre helyesen utal ma már a közigazgatási jogtudomány több külföldi neves képviselője — igen bölcsen megkülömböztették a "jurisdictio inter privatos»-t a «jurisdictio inter populum et priva-